Ott jártunk

Politika és művészet csapott össze az Írószövetség KultúrRing című kulturális vitasorozatának harmadik részében, amelyre március 25-én került sor a Bajza utcában. Az est témája az irodalmi folyóiratok sorsa és finanszírozása volt. - Forgách Kinga tudósítását olvashatják.

Irodalmi Szemle, 2015. március

Az Irodalmi Szemle márciusi számát Koncsol László játékos-ironikus, epigrammaszerű verseivel ajánljuk, amelyek a lapszám Végső dolgok című blokkjában olvashatók.

hirdetés

2flekken

Hosszú záridő 4.

Visszafekszem, három párnát tornyozok a fejem alá, érezze úgy a testem, mintha nem feküdnék. Nem érzi úgy. Megint jön. Jobb kezemre hajtom a fejem, a gyűrűm az orromat böki. Nagyanyámé volt, három virágszál kacsozik szét a levelek közül, arany. – Nagy Gabriella 2flekken.

A hét prózája

A hét prózája - Karinthy Frigyes: A bukott férfi

Mint minden nagy könyvnek, ennek is adott, vele született a története. Az olvasás története tudniillik. Olvasod kamaszként, és mulatva magadra ismersz, ahol pedig nem, ott utánozni próbálod a szereplőket. Olvasod egyetemistaként, összekacsintasz vele, már megrövidült az egykori nadrág ... - A hét prózáját Jánossy Lajos választotta.

Könyvajánló

J. D. Salinger: Rozsban a fogó

És akkor letette a nyavalyás dolgozatomat, és úgy nézett rám, mintha épp szarrá vert volna pingpongban, vagy mi. Azt hiszem, sose bocsájtom meg neki, hogy felolvasta nekem azt a hülyeséget. – Salinger kultikus könyve új fordításban jelent meg az Európa Kiadónál. Ebből ajánlunk most részletet.

Könyvajánló

Sinkovits Péter: Orfeum

A regény kulisszáit összefutó és rostálódó intellektuális dilemmák festik. Középpontjukban a megtett, az elmulasztott és a soha nem kínálkozó választások állnak. A labirintus megírt útrendszere és a végtelen lehetőség szédítő tere közötti átjárhatóság kérdései. – Sinkovits Péter regényéből ajánlunk egy részletet a zEtna Kiadó jóvoltából.

Írók írókról.

Alázatos szolgája – Barna Imre az újrafordított Salingerről

A mai új olvasók már aligha fogadják el a régi fordítás által kínált beszédmód-fikciót. Egyszerűen szólva azt határoztam el tehát, hogy most már az én kamaszelbeszélőm is a lehető legtermészetesebb beszélt nyelven fog megszólalni. – Eddig Zabhegyezőként, Gyepes Judit fordításában ismertük, Barna Imre az Európa Kiadóban újrafordította, most már Rozsban a fogó címen vehetjük kezünkbe Salinger klasszikusát. A fordítóval beszélgettünk.

Laudáció

Soha ne záruljon be a nyelv

Nemes Z. Márió Sziveri-díja kapcsán

"Költői opusa híven tükrözik azt a kísérletező költői szellemiséget, amelyet egykoron a most átnyújtásra kerülő díj, névadója, Sziveri János képvisel és képviselt a magyar költészetben." – Idén Nemes Z. Máriónak ítélték a Sziveri-díjat. Fenyvesi Ottó laudációját olvashatják.

Laudáció

Kiss Tibor Noé Békés Pál-díjas – Závada Pál laudációja

Árnyképek, nincs világos kontúrokkal elbeszélhető, összegezhető történetük, múltból nyúlnak át emlékképeikkel valami jelen időbe, és miközben közelről érzékelhetők szaguk, levegővételük révén, egymás számára sem léteznek. – Závada Pál laudációját olvashatják Kiss Tibor Noé Békés Pál-díjához.

Könyvajánló

Mihályi Czobor: Angyalok rozettája

Mihályi a kötetben 24 fejezetet beszél el egy város, vagy éppen önnön maga történeteiből. Amennyiben a szemfüles olvasó most fölkapná a fejét, és nyomban James Joyce 24 órásra szabott alapművére, az Ulyssesre gondolna, a szerző kikérné magának, parlagi elbeszélőként nem világremeket másolt. Nála mindez csupán számmisztika... – Az álneves szerző zEtna Kiadónál megjelent könyvéből ajánlunk egy részletet.

Könyvfesztivál

Jön a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Április 23–26. között 22. alkalommal rendezik meg a Millenárison a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése sajtótájékoztatón számolt be a nemzetközi könyvünnep programjáról.

helyszíni szemle

A múlt lefordíthatatlansága

Úgy él a múlt, ahogyan akar, éppen csak meghalni nem bír soha – áll a Talán Eszter című regény hátsó borítóján. Katya Petrovszkaja német írónő díjnyertes könyvéről, a történetek keletkezéséről, a nyelvi problémákról és a múlt feldolgozásának lehetőségeiről a szerzővel és Halasi Zoltánnal, a regény fordítójával Kurdi Imre beszélgetett a Goethe Intézetben. - Ott jártunk.

Könyvajánló

Jeanette Winterson: A szenvedély

A szerelem, mondják, rabszolgává tesz, meg hogy a szenvedély ördögi, meg hogy sokan életükkel is fizettek már érte. Tudom, mindez igaz, de azt is tudom, hogy szerelem nélkül vakon tapogatózunk életünk alagútjában, és soha sem látjuk meg a fényt. – Jeanette Winterson regényéből ajánlunk egy részletet Lengyel Éva fordításában, a Park Kiadó jóvoltából.

Interjú

Vinnai András: Bazdmegelő véglényből verbális piperkőccé

A plakáton szereplő hosszú cím azt kívánja közölni a nézővel, hogy a darab a komolytalanság szélsőséges területeire fogja kalauzolni azokat a pórul járt embereket, akik jegyet váltottak rá. – A Szóvirágok című előadás bemutatójáról kérdeztük Vinnai Andrást.

Hírösszefoglaló

Húsz fontos könyv, Alice-értelmezések

Húsz fontos, vitatott könyv, Alice Csodaországban az értelmezések hálójában. - Heti hírösszefoglalónk a külföldi sajtóból.

Ott jártunk

Szlovákia a 2016-os Könyvfesztivál díszvendége

Szlovák irodalmi börze

Március 17-én a Szlovák Intézetben a szlovák irodalom fordítói mutatták be a legizgalmasabb és leginkább figyelemre méltó kortárs szlovák szerzőket és műveket a kiadóknak. A 2016-os Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége ugyanis, mint kiderült, Szlovákia lesz. 

Interjú

Mészáros Sándor: Hiszek azokban, akiket kiadok

Nem csak a nyilvános térben vannak véleményformálók, nem csak a kritikusok, irodalmárok, írók megszólalásai hatnak pro vagy kontra egy könyv sorsára, hanem az olvasók is formálják a saját környezetükben. – Mészáros Sándorral, a Kalligram Kiadó főszerkesztővel beszélgettünk többek közt friss könyvekről, tervekről, sikerről és a kultúra helyzetéről.

Netnapló

március 29.
Filmtett folyóirat
Sorozatban

Belegondolok, mekkora levegővétel kell hozzá, hogy a néző belezúgjon egy velejéig romlott karakterbe, hétről-hétre együtt lélegezve vele, morális fejlődésének (vagy devalválódásának) minden hullámzását egyforma empátiával követve. - A Filmtett vasárnapi naplóját Jakab-Benke Nándor írta.

Poszler Györgynél jártunk

Nemrég a tág horizontú, európai gondolkodás egyik utolsó képviselőjénél, Poszler György esztétánál jártunk nagyviziten Kosztolányi Dezső téri otthonában. Hamarosan olvasható életmű-beszélgetésünkből hallhatnak most ízelítőt. - LiteraTV.

További videók

Nagyvizitben Tábor Ádámnál

Legutóbbi életműinterjúnkat Tábor Ádámmal készítettük. A hamarosan olvasható nagyvizit előzeteseként tekintsék meg a LiteraTV felvételét, amelyben Tábor Ádám többek között a Haris közi lakás történetéről, gyermekkoráról, édesapjáról, Tábor Béláról, társaságról, költőkről, gombfociról és élete első, hintalovon született verséről mesél. 

Alázatos szolgája – Barna Imre az újrafordított Salingerről

A mai új olvasók már aligha fogadják el a régi fordítás által kínált beszédmód-fikciót. Egyszerűen szólva azt határoztam el tehát, hogy most már az én kamaszelbeszélőm is a lehető legtermészetesebb beszélt nyelven fog megszólalni. – Eddig Zabhegyezőként, Gyepes Judit fordításában ismertük, Barna Imre az Európa Kiadóban újrafordította, most már Rozsban a fogó címen vehetjük kezünkbe Salinger klasszikusát. A fordítóval beszélgettünk.

INTERJÚ

Nem a levegőbe beszél

Luthernek sok értékes észrevétele van a gyereknevelésről vagy az egyetemi oktatásról. Politikai és gazdasági kérdésekről is szó esett az asztalnál. Nem hiányoztak a szellemekről, boszorkányokról és szörnyszülöttekről szóló hiedelmek sem. - Az Asztali beszélgetések nemrég jelent meg a Luther kiadónál. A fordítóval, Márton Lászlóval beszélgetett Jánossy Lajos.

KRITIKA

A teremtő képzelet sorsa korunkban

Az olvasó ott találja magát, ahol valóságérzékelés és művészi forma összjátéka megbénul, a bennünk lüktető erkölcsi törvény és a fölöttünk feszülő csillagos ég kijelölte értelem-gazdag világok ábrándja szertefoszlik. Elnémul a szellem, nyelvét veszti a kor. - W. G. Sebald: Légi háború és irodalom című könyvéről Jánossy Lajos írt kritikát.