Az AEGON Magyarország Zrt. művészeti díjat alapít, amellyel elsősorban a magyar irodalmi élet kitűnő alkotóit, tágabb értelemben a hazai művészeti élet kiválóságait szeretné elismerni. A rangos Herder-díjhoz hasonlóan – amelynél a díjazott ösztöndíjast jelöl meg – az AEGON társdíjat is alapít, amelyre a díjazott író jelölhet kortárs magyar művészt.

Április 4-én ünnepli hatvanadik születésnapját Spiró György Kossuth- és József Attila-díjas író.

...milyen esélyei vannak valakinek, aki nem akar mást, mint leélni az életét valahogy, „ha már megadta a Teremtő”, s aki elfogadja, hogy ez az élet nem más, mint különböző fogságok összetett hálózata.

„…Aki nem tudja, nem tud semmit. / Aki tudja, mind beledöglik. / Aki nem tudja, nem is élt semmit” – állította egy fiatalkori négysorosában Spiró György. Az 1982-es A Békecsászár című drámakötetéből láthatjuk, hogy ő már akkor „tudta”, hiszen a kezdetektől a történelem húsdarálójába került és saját démonainak kiszolgáltatott emberi lény működése izgatta. 

„…Aki nem tudja, nem tud semmit. / Aki tudja, mind beledöglik. / Aki nem tudja, nem is élt semmit” – állította egy fiatalkori négysorosában Spiró György. Az 1982-es A Békecsászár című drámakötetéből láthatjuk, hogy ő már akkor „tudta”, hiszen a kezdetektől a történelem húsdarálójába került és saját démonainak kiszolgáltatott emberi lény működése izgatta. 

Sok száz ember lógott a kereszteken, némelyek fejjel lefelé, volt, aki élt még, volt, aki már meghalt.

Mindazok, akik kiszorultak a Trafóból, ráadásul a Magyar Televízió szilveszteri közvetítéséről is lecsúsztak, vagy egyszerűen csak újraolvasnák a litera nagysikerű előszilveszteri buliján elhangzott szövegeket, az elkövetkező bő egy hónapban megtehetik a legújabb Első nyilvánosság extrában.

Az írások között vannak tévéjegyzetek – ezek akkor születtek, amikor még volt televízió Magyarországon, filmekről írott kritikák, amelyek egyúttal a filmcsinálók tudatában működő közhelyekről is beszámolnak, színészekről és a közönségről írott jegyzetek, különös megfigyelések, a kelet-európai és magyar irodalom nagyságairól írott szubjektív vallomások - többek között Kertész Imréről, Kardos G. Györgyről, Hamvas Béláról, Borowskiról -, valamint általánosabb, mélyreható elemzések a minket ma – sajnálatosan közelről – érintő alapvető kérdésekről.