Javában tart a 43. Magyar Filmszemle, amelyen Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátom című nagyjátékfilmjét is vetítik. A fiatal rendezővel Jánossy Lajos
beszélgetett a pályakezdő filmrendezők nehézségeiről, a magyar film
helyzetéről, közönségfilmről, a rendező most
bemutatott filmje kapcsán pedig szembenézésről és felejtésről. - LiteraTV.
2012. február 2-án kezdetét vette a 43. Magyar Filmszemle. A Magyar Filmművészek Szövetsége szervezésében rendezett négynapos fesztivál célja a sokszínű és élő magyar film bemutatása.
A 39. Magyar Filmszemle díjazott nagyjátékfilmjei
2008. február 5-én délután fedték fel a Filmszemle díjazottjainak kilétét: a fődíjat Mundruczó Kornél kapta a Delta című filmért, a legjobb rendező Ragályi Elemér lett (Nincs kegyelem), a legjobb operatőr a Fövenyóráért és a Tejútért Pohárnok Gergely, a legjobb forgatókönyv, a legjobb férfi főszereplő, a Moziverzum különdíja és az Arany olló a Nyomozó című filmnek jutott (írta és rendezte Gigor Attila).
Forgács Péter filmje Nádas Péter művéből
Forgács Péter Saját halál című filmje Nádas Péter írását dolgozza fel. A filmben a narrátor tárgyilagos pontossággal és aprólékos részletességgel beszéli el halálközeli élményét.
Péterfy Gergely és Bódis Kriszta nyilatkozik
Péterfy Gergely a Kalandorok forgatókönyvéről, Bódis Kriszta Báriséj című dokumentumfilmjéről mesél.
Paczolay Béla filmjéről - forgatókönyv Péterfy Gergely
Nem könnyű rálelni arra az igencsak keskenynek és ingatagnak tűnő hídra, mely a szerzői filmet a közönségfilmmel összeköti. A Kalandorokat nézve elmondható, az első filmes Paczolay Bélának sikerült: road movie-ba ágyazott „apák és fiúk” története nem csupán szórakoztató és kiváló színészi alakításokkal tűzdelt, de a drámaiságot, mi több a szociográfiai tudást sem nélkülözi.
Tarr Béla filmjéről
Simenon érzékeny lélekrajzú történetét Tarr a saját világlátásának megfelelően szabja át: a kárhozatot meséli el újra, miszerint mindig van lejjebb.
Kisjátékfilmek irodalmi alapanyagból a Szemlén
A 39. Magyar Filmszemle versenyfilmjei közé a kisjátékfilmes előzsűri tagjai 27 alkotást válogattak be - vannak az indulók között a korábbi szemlékről már ismert alkotók, de új tehetségek is. Sokan dolgozták fel Boccaccio Dekameronjának egy-egy novelláját (a novella-alapból készített film a Filmművészeti Egyetemen tanuló forgatókönyvírók egyik vizsgafeladata volt), de voltak, akik kortárs szerzők Írásaiból válogattak.
Nagyjátékfilmek és kísérleti filmek az idei Szemlén
Bartis Attila regénye, Garaczi László darabja, Halász Margit novellája, Kertész Ákos regénye, Nádas Péter Saját halál című írása s más irodalmi művek is alapjai voltak az idei, 39. Magyar Filmszemle nagyjátékfilmes és kísérleti filmes versenyprogramjába került alkotásoknak.
Beszélgetés Garaczi Lászlóval
"A szövegben erős drámai történések zajlanak, erős karakterek, viszonyok, helyzetek vannak, ezt tudtam, ezért is vállaltam el. Ezeket kellett kibontani, végiggondolni, máshol sűríteni, kiegészíteni." - Garaczi László társszerzőként dolgozott a Bartis Attila: Nyugalom című regényéből készülő filmen - erről kérdeztük.
Bollók Csabáé a legjobb szerzői film, Rohonyi Gáboré a legjobb műfaji film díja
Bollók Csaba Iszka utazása című filmje kapta a legjobb szerzői filmnek járó díjat, a legjobb műfaji film a Konyec lett, melynek rendezője Rohonyi Gábor, forgatókönyvírója Lovas Balázs, a legjobb rendezőnek járó díjat Szász János érdemelte ki az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója című filmjével. A legjobb operatőr Máthé Tibor (Ópium), a legjobb forgatókönyvíró Elek Judit (A hét nyolcadik napja).
Irodalmi alapanyagból dolgozó kisfilmek és TV filmek a Szemlén
A versenyben szereplő nagyjátékfilmek közül is több film nyúlt irodalmi alapanyaghoz, mint Vecsernyés János Emelete (Kertész Imre Detektívtörténetéből) vagy Kamondi Zoltán Dolinája (Bodor Ádám Az érsek látogatása című regényéből).
Emlékkiállítás nyílt a rendező tiszteletére
“El se tudom mondani, mennyire hiányzik.” – mondta Törőcsik Mari a Fábri Zoltán életmű kiállítást megnyitó beszédében. A tegnap megnyílt 38. Magyar Filmszemle részeként, a rendező emléke előtt tisztelgő tárlatot január 30. és február 18. között tekinthetik meg a Nemzeti Galéria A épületében.
Január 30-án indul a 38. Magyar Filmszemle
A 38. Magyar Filmszemle 2007. január 30 – február 6-ig tart, helyszínei az előző évekhez hasonlóan a Jövő Háza Központ, a Palace Mammut és az Uránia Nemzeti Filmszínház lesznek. A nagyjátékfilmek között több irodalmi alapra építkező filmet is láthat a közönség.
Stammbuch – Júlia asszony titkos éjszakái, rend. Mészáros Péter
A film Krúdy Gyula: Az éji madár című novellája nyomán az 1849 novemberében férje keresésére Erdélybe induló Szendrey Júlia útját kíséri végig.
