Nádas Péter, Fantasztikus utazáson, 2011. Jelenkor
Nádas nem új keletű kérdéseket vet fel; ahogyan kell, egyszerre veszi
végig az aktuális Magyarország politikai gyakorlatát és az általa
kívánatosnak ítélt Magyarország esélyeit. Jánossy Lajos kritikája.
Szirénének c. művéért november 15-én, hétfőn vette át Nádas Péter Az Évad Legjobb Magyar Drámája díjat a Kamrában.
A Ruhr 2010 fesztiválon hat jeles európai szerző - köztük Nádas Péter - darabját mutatják be 2010 februárjában. Az íróknak augusztusra kellett elkészülniük az Odüsszeia egyes témáira írt műveikkel. Nádas Péter Szirénének című szatírjátékát a mühlheimi színházban Roberto Ciulli rendezi majd.
A NetZeitung recenziója Závada Pál regényéről
A német kritikus kiemeli a regény többszólamúságát, a nagy művészi ambícióval megirt, erőteljes karakterét és azt, hogy a szerelmi történet két generációra visszanyúló történelmi korszakot is magába foglal. Szerinte Závada ezzel a könyvével felzárkózott a legjelesebb magyar alkotók, Esterházy és Kertész mellé.
Követés – Párhuzamos képek Nádas Péterről, Burger Barna kiállításának megnyitója, Tranzit Art Café, 2006. január 15.
Burger Barna a Párhuzamos történetek című regény megjelenése óta követte Nádas Pétert. Az így készült képekből a Tranzit Caféban nyílt kiállítás, Polcz Alaine tárlatvezetésével.
Az eseményről Nagy Gabriella írt helyszíni szemlét.
A Jelenkor Kiadó ajánlata
A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.
Interjú Csordás Gáborral Nádas Péter hamarosan megjelenő regényéről
A Párhuzamos történetek bemutatója november 10-én lesz a Bárka Színházban a litera és a Jelenkor Kiadó szervezésében.
Premier a Bárkában
A Jelenkor Kiadó, a Bárka Színház és a Litera közösen mutatja be a szerző Párhuzamos történetek című nagyregényét november 10-én, 19 órai kezdettel.
A felolvasást Vidovszky László erre az alkalomra komponált, két vonóssal előadott kortárs zenei etűdjei tagolják, s terveink szerint részleteket vetítünk Forgács Péter Nádas-filmjéből is.
Terjed a neten a Párhuzamos történetek kalózmásolata
A litera mostantól rendszeres közlések formájában kiemelt figyelmet fordít Nádas Péter Párhuzamos történetek című nagyregényének őszi megjelenésére, több okból is. Egyrészt ezt a művet s annak kiadását a kortárs magyar irodalom kivételes eseményének, jelentős pillanatának tartja, másrészt mert maga is részt vállal a novemberben boltokba kerülő regény bemutatásában.
A Litera ajánlja A NAGY KÖNYV szavazóinak 2.
"Csak az önismeret segít valamennyire. Nincsen más eszközünk. Egy embernek, egy országnak, egy nemzetnek, egy népnek, egy földrésznek megfelelő önreflexiós képességekre van szüksége ahhoz, hogy amit emocionálisan szeretne elérni, akár én is szeretnék erőszakkal megoldani, azt nem engedem meg magamnak… Az egész írói munkám, amióta az eszemet tudom, ebből áll. Saját magamat, mint bűnöst vagy mint tévedőt vagy tévelygőt, eltévelyedettet, elvetemültet, szenvedőt… bevallani nektek." (N. P.) Nádas Péter: Emlékiratok könyve című művét ajánljuk.
Nádas Péterrel Bazsányi Sándor beszélgetett a PPKE-n 2004. 11. 08-án
Bazsányi kérdésére, hogy a testről való beszédben mit tud kezdeni az afféle nemileg kódolt szavakkal, mint pina és fasz, hogyan tud kiszabadulni nemi meghatározottságukból, Nádas azt válaszolja, hogy a szavaknak az ő használatában nincs nemük, mivel nem a köznyelvi norma szerint használja őket. Az együttlét mint kölcsönösség leírásánál még az ennyire egyértelmű szavak is elvesztik koloncaikat: szótári jelentésüket, élüket és morális töltésüket.
Nádas Péter a Krétakör Cirkuszsátorban, 2004. július 30. 18.00
Nádas Péter végre kimozdult Gombosszegről (kis falu a szlovén határ közelében, könnyen felismerhető arról, hogy egyes házakban nagyregények születnek), hogy lassan háromnegyed részben befejezett regényéből, a Párhuzamos történetekből olvasson.
KETTEN EGYRŐL. Nádas Péter: Saját halál. Jelenkor, 2004
Valaki "elmeséli" az infarktusának történetét (noha rögtön megjegyezhetnénk, hogy ennek a történetnek a középponti mozzanata éppen az átlépés egyfajta időtlensége), és ez a valaki minden kétséget kizáróan maga az író. Nemcsak abban az értelemben önmaga, hogy egyes szám első személyben beszél, hanem annyiban is, hogy fontos szerepet játszanak "íróságának" rekvizitumai, mondhatni, az írástudó életének díszletei, kellékei, dramaturgiai fordulatai.
KETTEN EGYRŐL. Nádas Péter: Saját halál. Jelenkor, 2004
A téma, amellyel Nádas a Saját halálban szembenéz, nomen est omen, a halál, minden művészet megkerülhetetlen toposza, az élet legszélsőbb határtapasztalata, (…) A Saját halál beszélője arra törekszik, hogy a lehető legrészletezőbb pontossággal és legpontosabb részletességgel beszámoljon szívinfarktusának fiziológiás tüneteiről, a meghalás kognitív tapasztalatairól, a testhez kötött öntudat eloldozódásáról, majd visszatéréséről.
A Jelenkor Kiadó újdonsága
"Egy irdatlan erő vitt el, amely egyszerre működik kívül és belül, s ezért a tudatnak sem érdemes ilyen különbséget tenni. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes."
288 oldal, 163 színes fotóval, ISBN 963 676 340 2, Ára: 4200Ft
