"Egy irdatlan erő vitt el, amely egyszerre működik kívül és belül, s ezért a tudatnak sem érdemes ilyen különbséget tenni. Túl voltunk mindazon, ami személyes és szenvedélyes."
288 oldal, 163 színes fotóval, ISBN 963 676 340 2, Ára: 4200Ft

A Litera Kritika rovatának Ketten egyről című, új sorozatában két kritikus ír egy könyvről. Elsőként a Magvető Kiadó Kalauz címen megjelent esszégyűjteményét választottuk. A Bojtár Endre válogatásában (előszavával és írásaival) megjelent, Esterházy Péter, Kertész Imre és Nádas Péter esszéit közlő könyvről itt Ágoston Zoltán kritikája olvasható. 

A Litera Kritika rovatának Ketten egyről című, új sorozatában két kritikus ír egy könyvről. Elsőként a Magvető Kiadó Kalauz címen megjelent esszégyűjteményét választottuk. A Bojtár Endre válogatásában (előszavával és írásaival) megjelent, Esterházy Péter, Kertész Imre és Nádas Péter esszéit közlő könyvről itt Selyem Zsuzsa kritikája olvasható. 

A magyar irodalom babérjai cseh földön, avagy a cseh fordítási láz című íráshoz kapcsolódó anyag Pénzes Tímea válogatása. Benne Ivan Matějkától Krasznahorkai Sátántangójáról, egy ismeretlen cseh kritikustól Nádas művéről, az Emlékiratok könyvéről, Josef Chuchmától Kertész Kaddisáról és Jovanka Sotolovától A gyertyák csonkig égnek című Márai-könyvről olvashatunk. A jövőben a legfrissebb, cseh nyelven megjelent kortárs magyar irodalmi művek recepciójából közlünk válogatást.

"...ez a fa, mondom (Nádas mondja): ellenállt az evolúciós elvárásoknak, és csak húzta ki magát, mint délceg, deli, daliás ifjú, később meglett ember. Szerintem asszony. Innentől kezdve már nem volt nehéz az írói képzeletnek az antropomorfizálás, főleg mert úgy állt ott az a fa, mintha egyenes derékkal, egyenes gerinccel. Reggel, délben, este, télen, nyáron, tavasszal, lombkoronás-vígan, csupasz-komoran, elgondolkodón hullatva leveleit, és: ábrándos virágba borultan, szerelem idején. Egyszóval Esterházy Péternek jólesett - sőt nem volt más választása, mint a lényt végül emberszabásúnak látni. Kezdetben óvatosan csak gerincesnek, aztán, az emlősséget egy könnyed tollvonással áthidalva, embernek."

Egyre merevebben lépdeltek egymás mellett. Ha lehet ilyet mondani, akkor kifejezetten csúnya keze volt, rövidek és vastagok az ujjai, a csuklója meg túl erős. Mégis érezni szerette volna, s ujjaival az ujjaiba kulcsolódva menni, csak menni. Elmenni innen Amerikába vele. Meg kellett volna állniuk, hogy cipőikből a kavicsot kirázzák. Meg az előttük álló, hosszúnak ígérkező sétát lelkileg egyikük sem viselte volna el. Minél messzibbre jutottak a szigeti bejárótól, annál biztosabban számíthattak volna rá, hogy a sziget belsejében majd mégis csak felelőtlenül egymásnak esnek.       

Ment az autó, még mindig ment, s miközben betűzgettük a táblákon a lehetetlen zalai helységneveket, úgy éreztük, lassan a térképről is lemegyünk. Aztán eljött egy olyan pont, mikor már nem tudtunk nevetni mindezen, mert egyáltalán nem volt túlzás azt gondolni: olyan, hogy Gombosszeg nincsen is. Nem is volna, tesszük hozzá, ha nem ott élne Nádas Péter, akit - a szemérmet bátorsággal félretéve - az autóban ülők közül senki sem félt korunk egyik legnagyobb európai írójának mondani. 

A József Attila Kör hagyományos nyárvégi táborának csütörtöki vendége Nádas Péter volt, akivel Ágoston Zoltán beszélgetett pályájáról, írásairól. A Szigligeten elhangzott beszélgetés szerkesztett, teljes változata a Jelenkor téli számainak valamelyikében olvasható majd, az alábbi helyszíni beszámoló második részében ebből olvashatnak részleteket. Október elején a Litera ellátogat Nádas Péter otthonába Gombosszegre, s kiül a sokat fényképezett körtefa alá. Az itt készülő beszélgetést a Nagyvizitben olvashatják majd.

Nádas Péter egy éven keresztül minden nap készített egy fényképfelvételt a gombosszegi kertjében álló terebélyes vadkörtefáról. Kilenc évvel ezelőtt, Budapesten, egy meleg, fülledt kora nyári szerda délutánon az író klinikai halálától a reanimációig körülbelül három és fél perc telhetett el. Ebből az élményéből született Saját halál című elbeszélése, amely az Élet és Irodalomban jelent meg [2001/51-52.]. Az elbeszélés újabb német nyelvű kiadása nemrég látott napvilágot és érdekes újdonságokkal szolgál. Lényegesen eltér a magyar eredetitől, mert egy százhatvan képből álló, Nádas által készített fényképsorozat kíséri a visszaemlékezés kockáit.

Október 17-én Nádas Péter hatvanadik születésnapjának ünneplésére gyűlt össze népes közönség a Szlovák Kulturális Intézet dísztermében, ahol már hagyománynak számít a kerek írószületésnapok megrendezése (itt volt többek között Mészöly Miklós 75, Esterházy Péter pedig 50 éves).