Töröld ki szemedből a könnyet
Angyal vagy
Gábriel mosolyog rád
Csillagszemedben őzek szaladnak
Hópelyhek éneklik...
Köszönöm!
Éjlepte csodáidat köszönöm
Gyermek arcokban mosolyod tükrét
Hold szülte álmok könnyű lépteit
Ölembe...
I
Alaktalan
Vakok országában alaktalan napok
Alaktalan élet alaktalan szagok
Alaktalan város alaktalan...
sárga saruban óvó üzenet
kavargó dűnékre sikoltva int
arcom homokban tűző nap merít
tigris karmából húsomat...
Isten Lelke zúg a vizek földek felett
Meghalljátok-e ti gondba nőtt emberek
fehér takaró
alatt zsírosodik az
alvó termőföld
Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol...
jégbe fagyott sziklák között
dermedt fájdalom integet
dobog a szív a jég alatt
serken a vér bugyognak
kráterek...
Szűz Máriához
Szemem nem látta Fölséged személyét
Szólsz vigyázva újra és újra
Minden ember örökre testvér
Öleld...
Boross Teréz: Fehér