hirdetés

maridecember: A bűn

  A bűn

Először csak sírt, majd ordítozott, végül, amikor belenézett a tükörbe, enyhe hányingere támadt. A kérdést, amelyet feltett többször is magának, most megismételte hangosan. Válaszoljon csak, ha tud - gondolta.
- Hé! Ide figyelj, Te faszkalap! Csúnya vagyok? Nem elég vörös a hajam, vagy lóg a táska a szemem alatt? – kiabált, miközben a szomszéd szoba ajtaját leste.
- Részeg vagy már megint!
- Na és? Ha részeg vagyok?- csattant a hangja újra.
- Büdös vagy! Gusztustalan! –jött a válasz rögtön.
Nézte magát tovább a tükörben, látta arcát felpüffedve, vörös táskás szemeit, tudta, ezt gyűlöli a férfi. El fogja hagyni, ugrott be hirtelen a félelmetes gondolat. Újra meghúzta a pálinkás üveget. Ezzel eddig nem számolt. Csak ivott. Már három éve egyfolytában. Akkor, három évvel ezelőtt tudta meg, hogy nem lehet gyermeke soha. SOHA - mormolta magában nyomatékkal a betűket, egymás után, betonfalat formálva. Betonfalat maga, és az élet közé. Előre nézett, azt a falat látta. Nem bírta elviselni. Gyakran eszébe jutott a pillanat, amikor tizenhét évesen döntött, a kis élet, amelyik utat akart találni magának, nem kell. Majd az éjszaka, amikor félig berúgva a parkban beleült a fiú ölébe. Ivott-ivott, hogy ne gondolkozzon. Mikor azt mondták, gyenge, nem ember, akkor még többet ivott. Ne halljon, ne lásson, mert az érzékszervei működése közben minden mérgezte, ami az agyáig, szívéig eljutott.
- Holnaptól nem iszom, nem iszom, nem iszom, nem iszom…-, kántálta, és lassan lecsúszott a fürdőszoba kövezetére. Hányt, bepisilt, közben tovább ivott. Eltelt egy kis idő, a székletét is kiengedte. A szagot a férfi is érezhette, mert átjött a szobából, és belerúgott.
- Hülye, büdös kurva. Nem embernek való! – mondta, és rácsapta a fürdőszoba ajtaját.
Félig kábultan kezdett énekelni:
- Lepke vagyok a hó alatt, lepke vagyok! Lepke vagyok a hó alatt, lepke vagyok – dúdolt, közben egy zsilett pengével próbálta nyiszálni a csuklóját. Félig ájult volt, de összeszedte minden erejét a művelethez.
- Lepke vagyok a hó alatt, lepke vagyok. Lepke vagyok a hó alatt, fagyott lepke vagyok – dúdolta egyre halkabban.
Másnap reggel úgy találtak rá, hányás, ürülék, vér között, teljesen kihűlve.

hirdetés