orsojjka: A szemanautákról

    Bármely egyszerű halandó, aki írni szeretne a szó birodalmi értelmében nehéz
és veszélyes helyzetben van. Léteznek ugyanis apró lények, akik akadályozzák szójátékait, megcsorbítják szép megfogalmazásait, röviden szólva: tönkreteszik a jelentésekkel való ügyeskedéseit.
    Nem értik? Mutatok egy példát! Ha azt írom: római kaotikus egyház abban nincs semmi különös. Ellenben, ha így írom: római katolikus egyház néhány olvasónak mosoly szökik az arcára. Most azonban kicseleztem Őket. Gondolták volna, hogy valójában mind a kétszer kaotikust írtam? (Idézőjeleket szándékosan nem használtam, mert Miattuk veszélyessé válhatnak!)
    Igen, igen. Amikor a nyomda ördögéről beszélnek meg a tördelésben keletkezett hi-bákról, vagy egyszerűen csak a szövegszerkesztő helyes írás-ellenőrzőjét hibáztatják akkor valójában nem véletlenekről avagy rendszerbeli hibákról van szó. Olyankor mindig a szema-nauták garázdálkodnak. Ezek a langolierekhez hasonló, galád kis lények igen veszélyesek!
    Nem szeretnék senkit megijeszteni. Lehet, hogy eddig úgy találták, itt semmi baj nincs, csak én riogatom Önöket. A homorú valóság azonban egészen más. Hány és hány kitűnő és tehetséges írót tettek Ők már tönkre?! Mondjak példákat? Egyet sem ismernének közülük. Annyira kalapos munkát végeztek!
    Volt olyan író, aki pályája sorozatos derékba-törésékor felismerte a kis gonoszokat. Válaszul, végső elkeseredésében regényt írt a szemanautákról! Vagy szonettkoszorút szen-telt Nekik! Esetleg (ez a legritkább, de erre is akad pléda) egy hatásos tragédiában kívánta leleplezni Őket! (Ugye, észrevették a szóviccemet, amit a hatásos szóval követtem el? Le-het, hogy mire idáig eljutottam, Ők már megváltoztatták. Mindig közevetlenül azután rongál-nak, hogy az ember valamit leír.)
    Bevallom, félek. Agggodalmaim talán túlzóak, de én már találkoztam Velük. Többször is. Ezenkívül: attól, hogy valakinek üldözési mániája van, még lehet, hogy üldözik.
    Egy szó, mint száz. Rengeteg irodalmi alkotás született már a szemanautákról, a leg-különfélébb műfajúak. Miért nem ismerünk egyet sem? Hát nem gyanús?
    Mindenütt jelen vannak! Létezésüket bizonyítani nagyon nehéz, cáfolni viszont lehe-tetlen. Én azonban rátaláltam az ellenszerre! Nem tökéletes, de még dolgozom tajta.
    Először is: Mi tehetnek a kedves Olvasók? Anélkül, hogy tudatában lennének, így is sokat segítenek! Ugyanis a jó olvasó úgy olvas, hogy a szemanauták garázdálkodásainak egy része fel sem tűnik neki. Ráadásul, bizonyos esetekben automatikusan pont azt a szót olvassa ki a tönkretett szóból, amit az író, költő vagy drámaíró eredetileg írni akart. És ha ez az olvasó eléggé kraetív, akkor a szemanauták néhány szójátéka mögött írói szándékot sejt. A rugal-mas író pedig erre azt mondja, eddig nem így volt ez a szó, metafora vagy az egész allegória
de most már így lesz, most már ez az eredeti!
    Azonban nem szabad elbíznunk magunkat! A harcot együtt kell folytatnunk. Tuda-tosan. Nap mint nap. A figyelmeztés mindenkinek szól: Óvakodjon a szemanautáktól!
    Vegyük most az alkotói oldalt! Hogy lehet jól kicselezni a szamanautákat? Elmondom a titkot. A dolog nyitja, hogy rövid írást kell készíteni Róluk, a kezdeti feltűnést kerülendó. Egy rövidke iromány valószínűleg nem lesz túl feltűnő az ún. irodalmi életben. Legalábbis nem azonnal. Kivéve, talán a verset! De ha próza vagy egy rövid jelenet nyert ügyünk lehet!
    A második szabály: ügyelnünk kell, hogy rövis bekezdésekben fogalmazzunk. Az ilyeneket könnyebb ellenőrizni, a figyelem ébereb!
    Harmadszor: a többszörös tagadásokat nem a szemanauták nem nagyon nem utálják! Íme, az eredmény! Lenyűgöző, nemdE?
    Mindezen kívül, természetesen, fontos szeme lőtt tartani, hogy a külömbözö jelen-tésekért vívott küzdelmek ne őröljék fel idegrend-szerünket! Továbbá miding maadjon felég tart a lékenergiánk, ha az összescsapás nem ujra nem kezdődne nem egy nem ollyan nem had nem sintéren, amelyen korában mrá nem gyzőlemet nem arararara! Nibelhogleődorful, jogya szenabautál bissza rétnek doa, ajokleőzőlef nem csugosam le tünrettük nesretledéseik nem monyait. Men Zeért, dajnod, gem edher, jogyajol béfterr men numlát men júranegjúra men kekell men béhezmümk!