hirdetés

: A Tang Huei légicsata 2.

 Nem nyugodhattam bele abba, hogy amíg Koreában megtámadják és gyilkolják testvéreinket, és itthon tétlenkedem. Levelet hagytam Rákosi elvtársnak, beültem kitűnő a MIG 15-ös gépembe és egyhuzamban repültem egészen az Észak Koreai főhadiszállásra.
Ott kitűnő örömmel fogadtak, hiszen nem álltak jól pilóták dolgában, Kim Ír Szen elvtárs azonnal fogadott, megköszönte önzetlen segíteni akarásom és már tankolták is a gépem, hiszen onnét 10 kilométerre tombolt a mindent eldöntő Tang Huei légiharc.
Feszített a tenni akarás, gépembe pattantam és azonnal 16.000 méterre húztam fel, onnét jól beláttam a csata helyszínét. Az ellenséget felülről támadtam, első rohammal nyolc amerikai és két USA gépet szedtem le, egyre pedig géppuskámmal az „éljen és virágozzék a Koreai-Magyar barátság” feliratot lőttem.
A földön a koreai elvtársak tomboltak a lelkesedéstől.
- A János, a János - mutogattak felfelé PPS típusú géppisztolyaikkal.
Az imperialista repülők közben menekülésre fogták, de nem volt kegyelem. Négyesbe kapcsoltam és egyenként szedtem le őket és már csak egyetlen légierőd állt velem szemben, amikor elfogyott a lőszerem.
Mit tehettem volna? – rárepültem és jobb szárnyammal elfedtem a motorja légbeömlő nyílását, a gép köhögni kezdett és ekkor szárnyammal meglöktem kissé, kibillent az egyensúlyából és hanyatt-homlok menekült. Mint utóbb jelentették nagy nehezen kényszerleszállt egy répaföldön és a személyzet berohant az erdőbe. Úgy kellett őket egyenként összefogdosni.
Megszólalt a fedélzeti kommunikációs rendszer, Kim Ír Szen elvtárs volt a vonalban, köszönetet mondott és azon nyomban kinevezett főpilótának a Koreai Néphadseregbe.
Közben én lepillantva a reptér melletti kiserdőben megláttam egy gyönyörű vörösgárdista lányt, SZKSZ puskájába a Xung Tri név volt vésve, ami magyarul „Vörös Kéknefelejtset” jelent.
Úgy számítottam ki a landolást, hogy mellette érjek földet, mosolyogva jött elém, kezében Mao Ce Tung elvtárs összes műveinek 46. kötetével, amely a kommunista repüléssel foglalkozik, ezt ajándékul nyújtotta, miközben szemérmesen húzódott a kézigránát kötege mögé.
Mit szépítsem? Ott helyben összeházasodtunk, nyolc gyerekünk született később, legbüszkébb az ifjabb Jánosra vagyok, aki a Koreai Repeszgránát Minisztériumban tölt be vezető funkciót.
Én magam a Koreai Taktikai Repülő Szövetség Antiimperialista Főosztályát vezettem évtizedekig nyugdíjazásomig.
Ma már nem repülök, de kitűnő MIG gépemet hazahoztam, néha beülök és visszagondolok a régi szép napokra, nagyszerű motorjával hajtom a szecskavágót, illetve a lányom sokszor azzal szárítja a haját.

hirdetés