hirdetés

Mátyási Mátyás: ad" Petőfi



Kutya vagyok. Éhen döglöttem. Nyakamon még a lánc, amely a ház sarkához köt.

Két lábra állva, nyüszítve, ugrálva, gazdám képét megnyalintva kunyeráltam kenyérért.

A ház népe elköltözött. Üres a tanya. A csönd is néma. Csak legyek döngenek és húsos lárvák gurulnak szét puhányan, mégis nyers gőggel, szétmállott hasamból.

Farkas vagyok. Vízmosásban fekszem. Kitaposott utakat és kerítéseket nem ismertem.
Vad indulatú emberek hahotázva lelőttek. Lángoló, önmagamhoz hű szemem elpárolgott már a hőségben.
Boldog vagyok: nem mindegy, hogyan végzem.

hirdetés