piroscipő: Csörgődob

Hirtelen kellett dönteni
Tudom, sok mindent összehordtam
Ha az ember zsákja tele
Nem mindig tudja, hogy mi hol van

Talán lehetne csendesen
Belül motyogva, más ne hallja
Csak óránként és pontosan
Ütni, mint a kakukkos óra

Nem egy óriás szelepen
Kipörögni a nagyvilágba
Felkölteni elemeket
Táncolni csörgődobot rázva

Azt remélni, ha hangosan
Azt remélni, ha pengeéllel
Akkor is, ha egy óriás
Falhoz hajít a jobb kezével

A fal tövében nincs tovább
Csorog a fűrészpor; a cérna
Úgy repked tagjaid körül
Mint agyonmosott, ősz paróka

Fűr Mária