hirdetés

Bonapart: Gondolatok a magyar nemzetről

Először is elnézést szeretnék kérni minden "literás"-tól, mert amiről írni szeretnék semmiképpen nem sorolható be a szépirodalmi műfajok közé. Azonban fontosnak tartom megosztani gondolataimat veletek és első sorban kíváncsi vagyok a véleményetekre.

Ez nem egy társadalom kritike, legalábbis nem annak szánom. Mindenképpen magyar sajtó kritikának szánom, de úgy gondolom hogy a sajtó azt nyújtja az embereknek, amire vágynak (ritka kivételektől eltekintve), tehát a sajtó kritika valamilyen mértékben a nemzetet is minősíti.
A világ egy nagy pofont kapott az utóbbi néhány napban. Miközben Vasárnap jókedvüen ebédeltünk vagy valami más tevékenységgel töltöttük a karácsonyi munkaszünetünket a világ más pontján emberek tízezrei haltak meg. Valószínüleg mindenki hallott már a csendes-óceáni térség 9.-es skálájú földrengéséről és az azt követő cunamiról. Valószínüleg mindenki értesült a jelen pillanatban 80 ezerre becsült áldozatokról, de ez a szám alighanem 100 ezerre is emelkedhet. A földrengés akkora erejű volt, hogy a Föld elmozdult keringési pályájáról. Egyes feltételezések szerint a földi napszak időtartama is megváltozhat. Több ember halt meg egy nap alatt, mint az utóbbi 3 évben a SAJTÓ által annyira felfújt Irakban és Afganisztánban - sokkal, sokkal több. Az áldozati lista egy háborúra hasonlít, egy nap alatt lejátszódott rettenetes háborúra, amelynek nincsenek győztesei. A természet háborúja...

Nos, röviden ezek a tények. Az ember mindenről pontosan, értelmsen szeretne értesüni, ehhez képest...
A magyar SAJTÓ. Erről akarok beszélni, hiszen ezt a témát jelöltem meg bevezetésemben is. Magyar SAJTÓ kritika. Amikor bekapcsoltam a tévét kedden, hogy értesüljek a legújabb fejleményekről, az MTV (M1) hírműsora ment. Jött a szokásos bejelentkező szöveg, a műsorvezetők megvillogtatták a fehér fogukat és a nap legfontosabb hírével kezdtek: ...30 magyarról még semmit nem tudnak a térségről... A hírösszefoglaló végig e körül mozgott, magyarokról, szegények, kifizették az utat, és tessék... De már jön értük a repülőgép... Magyarok... 200 ember... 30-ról nincs adat... a konzolátus mindent megtesz... szerencsére nincs még magyar halott... stb, stb, stb... Közben mellékesen odabiggyesztették azért, hogy a halottak száma már 60.000 körül mozog, de nagyjából ennyi volt.
HOGY LEHET EGY NEMZET ENNYIRE SZŰK LÁTÓKÖRŰ??? Legalább az elhunytak irányti tiszteletből is... 30 ember? Úristen! 2000-szer ennyi ember halt meg, mi az a 30 ember ebben a viszonylatban? És ők még nem haltak meg, ellentétben a 60.000-rel, ő róluk egyszerűen nem tudnak semmit.
Én személyesen nem ismertem az ott tartozkodó magyarokat, és nem ismertem a térségben lévő többi több tízezer túristát sem. Nem ismertem az őslakosokat, akiknek a családjait, a házait vitte el a víz. A víz az életüket vitte el. Számomra ugyanannyit jelentenek a magyar túristák, mint az összes többi. Gyászolom mindenkit egyaránt. Ez egy nagy tragédia, hogy lehet ennyire korlátolt csőlátással tekinteni a dolgokra??? Magyar SAJTÓ? Nem tudom...

Ennyi volt, jött a következő hír: A világ országai segítséget nyújtanak a károsult országoknak, lám-lám a magyarok is, 10 emberrel (!!!) és kutyákkal segítenek. A riportban a magyarokat mutatták, a csodálatos Malévi repülőgépet, ahogy kecsesen felszáll új feladata felé. Ez valóban felemelő, hogy a magyarok segítenek a világnak. A világnak szüksége van erre. A világ nem tudna mit csinálni magyar segítség nélkül. Kb. ez volt a riport mondanivalója, mert egy szóval nem említették a több száz, ezer emberből álló amerikai, orosz, ausztrál csoportokat, nem említették a nagy pénzösszegű, több millió dolláros támogatásukat sem (köztük Szaúd-Arábia is). Ezeket az információkat vagy a világhálóról kell meríteni, vagy a többi tévécsatornáról - CNN, Euronews, francia csatornák, orosz csatorna - óriási figyelmet tulajdonítanak mind ennek. És a magyarok? Mennek a szokásos ídétlen filmek és szórakoztatóműsorok. A magyarok szórakozni akarnak - a világ gyászol.

Miért is gyászoljanak? Hiszen nem mutatják a tévében (az MTV-ről beszéltem, de a TV2, RTL KLUB-bal is nagyjából ugyanez a helyzet), szóval nem mutatják a tévében a vízben lebegő hullákat, a parton kiszáradva, rohadva heverő holttestek ezreit - nincs hová temetni őket. Nem mutatják a szüleiket elvesztő kisgyerekeket, mindenüket elvesztő bennszülőtteket, a földig rombolt városokat. Nem. Miért is mutassák. Hiszen a magyarok a világ többi népével ellentétben nem mondják le az útjaikat a térségbe és úszni szeretnének a holttestek között. A tragédia mindenhol ott van, oda kellene figyelni egy kicsit. Az országnak nem szabadna csak saját magával, csakis magával foglalkoznia. Ez a nemzeti egoizmus szinte lüktet inden műsorból, a SAJTÓN, a tömegkultúrán keresztül. A magyarok a magyarokért. A többi nem számít.
És még ha számít is a többi... a SAJTÓ jelentősen töbet foglalkozott Irakkal és WTC-vel. WTC-nél közel 3000-en haltak meg, 20-30szor kevesebben mint a mostani balesetben. Mi ez a 3000 a 80.000 hez képest? Persze a számok embereket, induviduumokat takarnak, férfiakat, nőket, gyerekeket...
Itt jön a képbe a magyar SAJTÓ. A nők, férfiak, gyerekek mögött, a sok individuum, valaha élő, ugyanolyan érző, szerető, létező lények között keresik azokat, akiknek a papírjuk, esetleg lakhelyük a térképen piros csíkkal mázolt, behatárolt vidékre: Magyarországra szól. Ez, számít, csakis ez, nem?!

Bendarzsevszkij Anton

hirdetés