hirdetés

myo: HÁBORÚÚÚÚÚÚ, avagy egy párkapcsolati szatíra(további részletek)

A legjobbak az előbb kimaradtak.

myofibrillum 2002-10-16 22:54:36 (973)

Milyen volt a randid?
Tényleg, még nálam is kedvesebb? Olyan csak a mesekönyvekben van. Valami rajzfilm figurával találkoztál? Helyes kis rágcsáló a Bambiból? Vagy a Kis hableány vizimoszatainak egyike? Tündéri kis kagylókat hord melltartónak? Mesélj már! Meghalok az izgatott kíváncsiságtól!
Remélem azért nem vitted szobára, ugyanis mikor elmentél, beosontam a lakásodba, és szanaszéjjel hagytam a "filós" újságjaidat, meg pár gyanús szagú papírzsepit a környékükön, hogy a csaj sikítva meneküljön, ha meglátja őket. A nálam is kedvesebb szende szűzeket rémiszti az ilyesmi...
Hja! Tudom már, mi bajod! Felvitted, mi?
Hehe..hehehehehe...
myo

(...)
myofibrillum 2002-10-23 00:13:45 (984)

Élsz még, Drága?
Rászorulsz már némi vértranszplantációra? Hány luk van a nyakadon? Tényleg, a vámpírnőstények szenvedélyes szeretők?

A koporsók miatt azért kell aggódni, mert ahány koporsó, annyi vérszopó. Ez logikus. Ezek az izék nappal valami speckó romániai földben alszanak - mármint az echte vámpírok -, hogy feltöltődjenek energiával, vagy mivel. Élőholtak, szóval kell nekik valami voodoobaromság ahhoz, hogy életben maradjanak. Bár, a szakirodalom, és a dokumentumfilmek (pl. BLADE I-II:) szerint ez csak a régiekre igaz. Mostanában az Angel dokumentum sorozatot nézem. Abban szagértőknek tűnnek a fokhagymaundorúak életét tekintve. Én már nem igazodom ki ezen a sok ténykutyuláson. Lassan olyan lesz ez, mint a lapos-föld effektus...
Mindegy. Aggódom miattad. Mégis csak az egyetlen lény vagy a földön, akit büntetlenül rühellhetek. Neked nem árt. Tudod, a gyűlölet már fél szerelem. Amúgy is, az ember az ellenségéhez a leghűebb, és a legőszintébb. Ilyenkor olyan jónak érzem magamat. Ráadásul lelkem mélyéig kitárulkozhatom anélkül, hogy félnem kellene attól, hogy bárki is megbánt, vagy megsért...

A múltkor láttalak az utcán. Sápadtnak tűntél. Tán csak nem vagy vérszegény? Láttam, hogy vacogsz is. Az is annak a jele. Rágod már a szögesdrótot? A vashiány egyértelműen az anémia jelenlétére utal.

Haza kellene jönnöd... Megmosom a hátad... Hiányzol! Ezer éve nem kínzott meg senki, és valakit úgy megrúgdosnék most hirtelen!

HA még tudsz a napfényen mászkálni, nem késő. Nem változtál át teljesen. Az a nő csak a veszted okozza. Nem elég, hogy örökélő-holt leszel, hanem még ki is szipolyoz majd állandóan. Te meg másokat. Rühelled azokat, akik kiszipolyoznak másokat. Parazitáknak tartod őket. Te is az akarsz lenni? Gyere haza szépen! Itthon szimbiózisban élhetünk, kölcsönösen köpködhetjük egymás szájába a nyálunkat. Nincs veszteség.
Gyere haza, Kisbolondom!
myo

(...)
myofibrillum 2002-10-24 13:49:20 (986)

Drága, egyetlen, károgóhangú Idiótám!

Hát persze, hogy visszafogadlak! De járok önvédelmi tanfolyamra. Elegem volt abból, hogy 80 kg alapozót használok el miattad egy hónapban. A kuncsaftjaim azt hiszik, a kialvatlanságtól vagyok ilyen karikás..
Kell segítség a szökéshez? Buffy holnap ráér. Küldöm megmenteni.

Forróvizes fürdővel várlak.
myo

(...)
myofibrillum 2002-10-28 00:20:39 (997)

Nem hagyhatsz el. Mikor kihozattalak onnan a vámpírpokolból megegyeztünk valamiben. Furcsa, hogy az ilyesmi igéreteidet pillanatok alatt képes vagy elfelejteni, ha kis "magánszférád", ami egyébként az _én_ magánterületem, sérül. Nem birtoklod a testemet, soha nem is birtokoltad. Nem értem, mi a francot képzelsz magadról. A férfiúi büszkeségedet sem tudom, mire föl tartod fent. Pláne az _én_ testemmel kapcsolatban. Az égvilágon senki nem sértette meg a magántulajdonodat. Mert hogy, ez _nem_ a tiéd...
Szóval, maradj nyugton a seggeden. A háziormányost beraktam a minidzsungel közebébe, nem zavar vizet az akváriumban. Nyughass, pihenj, töltődj. Egy balfék vagy, de valahol szükségem van rád, szóval addig meg pláne ne ugrálj, amíg ahhoz sincs erőd, hogy egyedül kimenj a budira..
myo

(...)
myofibrillum 2002-10-29 15:30:54 (1013)

Én nem értem, miért nem lépsz le akkor...De 3 nap múlva - szokásod szerint - itt fogod kaparni az ajtómat megint. Mi értelme van így ennek. Fogadd már el! Függesz, függök, mi vagyunk a csüngőbarmok. Nem az a nagy szám, hogy ne légy szánalmas. Hanem, hogy belásd mindenki az, és te a legjobban...

Hja, ez a Szobacicus, vagy ki, is martinivel itatott a múltkor. Halványan rémlik, hogy vihogtam, mint egy hiéna, és marhára lealacsonyítónak éreztem, hogy nem tudom abbahagyni..
Kifejlesztettem egy mondatkészítő barkácskészletet, hogy kézzelfoghatóvá tegyem számodra a tudományt, mi elvisz a megismerés paradicsomába. Ha akarod, csinálok hozzá kerékkészítő kiegészítőszettet is, hogy gurulhass az úton. Így az aláhúzott mondataimat kézbefoghatod. Most azon dolgozom, hogy kompatibilis legyen a motoroddal, és gázkarként is használni tudd. Te leszel az első a világon, aki aláhúzott mondatokkal tud gázfröccsöt adni a motorjának. Mit szólsz?
Csak azt nem tudom, mi a francot töröm már megint magamat. Folyton kritizálsz, egy szemernyit sem értékeled erőfeszítéseimet, én meg úgy csinálok, mintha érdekelnél egy fikarcnyit is...
Adsz pénzt a forrasztópákámra? Kijött egy mikroforrasztó a piacra. Ezzel tudok csinálni microchipeket, amelyek a mondatalakító számítógépet vezérelnék, illetve irányítanák a nanorobotjaimat. Lécciléccilécci! A kiszabadításod miatt kiadtam egy rakat pénzt, és most nullán áll a számlám...
myo

(...)
myofibrillum 2002-10-30 22:36:47 (1019)

Olyan igazságtalan vagy!!!!
Az a kalapos meg újságos sztori egyszer - egyetlen egyszer!!! - fordult elő, amikor az önmegvalósító tanfolyamon azt tanultuk, hogy kommunikáljunk az emberekkel. Azt mondta az előadó, hogy meg kell szólítani az embereket, és úgy kell önmagunkat "eladni" nekik, hogy biztosítjuk őket arról, hogy az amit képviselnek akár politikailag, akár divatban, akár bármi másban, az roppant nagyszerű, tiszteletre méltó, de a "másság"-ot is tartsák szem előtt. Mert a "másság" a mai világban elengedhetetlenül szembeszökő érték, és igenis tisztelnünk kell a másik másságát. Ezzel tudjuk növelni a szociális összetartást ebben az elidegenedő világban, ahol a túlzsúfoltság miatt, annyira fontosak a magunk kis határai, és területi. De ahhoz, hogy igazán emberek maradjunk, és ne idegenedjünk el egymástól, ahhoz meg kell tanulnunk újra összetartani. Az individualizáló világokban pedig csakis azzal érhető el mindez, ha értékeljük az individuumokat, ezzel érvényre juttatva sajátmagunk egyediségét. Ez igazán gyönyörű gondolat, nem mondhatod! És én meg is próbáltam, de mindenki úgy nézett rám, minta 3 fejem nőtt volna ( a kettő ma már fel sem tűnik)...Aznap teljesen le voltam verve, és még te is odakötöztél a kedvenc radiátorodhoz, és felzabáltad az albínó harcsáimat, pedig azokat szerettem a legjobban. Akkor borzasztóan megkínoztál, mintha nem lett volna elég az emberek jóságába, és elhagyatottságába vetett hitem elvesztése...

Egyébként meg egy beképzelt, bunkó, barom vagy! Én nem tudom, honnan a fészkes fityfenéből szeded azt az eszement gondolatot, hogy _neked_ kell engem, vagy bárkit ezen a földön megszabadítanod! Hogy a fenébe jössz ehhez a gondolathoz? Hát ki vagy te? A te szánalmas, és pitiáner kis gondolatvilágoddal, meg a betokosodott agyaddal hogy képzeled, hogy majd visszavezethetsz engem a gyökereimhez azáltal, hogy a fejemet a víz alatt bugyborékoltatod? Hogy???
Azt hiszed, hogy ezzel majd te leszel a Nagy Megváltó? Ne is haragudj, de eszméletlenül nevetséges vagy... Szánalmas!!!
Ráadásul az, hogy még azt is elhiszed, hogy majd ezzel fogod megtörni egy _igazi_ jótündér varázslatát, és képes vagy engem újra önmagammá varázsolni! Ez minősíthetetlen! Kritikán aluli!!! Több ezren álltak már az ajtómban, hogy végre boldogságra csókoljanak, imádjanak. Tenyéren hordoztak, imádtak, nekem adták a világot, az eget, a földet, és a teremtést, de egy sem volt képes arra, hogy visszaváltoztasson varangyossá, és élhessek az én kis tavacskámban, a tavirózsáimmal, meg a békalencséimmel, holtomiglan, míg a halál el nem választ. Akkor meg előállsz ezzel a bugyborékoltatással, mint valami messiás, és azt várod, hogy én majd szépen bedőlök neked! még hogy szórakozni! Megvesztél???
Egészen biztos, hogy a vérszlopákolók a maradék agyadat is bevacsorázták!
Ez nem igaz! Iszonyatosan feldühítettél! Én most...én nem is tudom...Én most egyszerűen telematricázom az új könyvedet!
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-04 19:01:16 (1036)

Tévedsz. Engem is imád a maga módján. És emiatt marhára tud hiányozni. Érzem, megint gyengülök. De kivárom, amíg megint kapar az ajtómon. Vissza fog jönni. Tudom, hogy visszajön. Vissza kell jönnie! Nálam a kedvenc pillangós bögréje. Ha nem jön vissza, megint tisztulási nagytakarítást csinálok..

Ne higgyétek, hogy szégyellem. Én mondtam, hogy függök. A sebeim élő mintaként lüktetnek. Ő alakított, formált kívülről, és adott nekem egy ruhát. Olykor csontomig hatolt, hogy éreztesse, milyen is Ő maga. S a fájdalom belémégette a lelkét is. Hordozom Őt magamban. Ez már kitörölhetetlen. Elérte, hogy szenvedjek akkor is, ha velem van, akkor is, ha nincs velem. És én gyáva vagyok. Rohadt gyáva végleg beledőlni a kardjába...

Tegnapelőtt elpusztította a harcsáimat megint. Egyedül vagyok. Széttéptem a ruháit kínomban. Most a szagát keresem a rongyokon. Amin nem érzem, azt telefújtam. Két napja csak zokogok és zokogok.. Ha álombaájulok, Ő kísért. Verejtékben úszva ébredek. Harcolok a sötétség árnyaival.. Vesztésre állok...
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-05 12:53:29 (1042)

Megint nem vittél magaddal. Kiverted a hisztit, hogy megint nem megyek veled, pedig csak annyit akartam, hogy végre egyszer az életben velem maradj önként. Sosem azért nem megyek veled, mert nem akarok. Még a hülye primitív diszkóidba is elmennék, és hajlandó volnék lealacsonyodni arra a szintre, ha egyszer, csak egyetlen egyszer önként lemondanál a csavargó, lumpen éjszakáid egyikéről! De nem. Könyörögnöm kell, aztán csodálkozol, ha nem engedve dacból én sem engedek.
De miért kellett felzabálni a harcsáimat megint?! Olyan kicsik voltak;~o((( Most vettem két tarkafoltos albínót. Ígérd meg, hogy nem zabálod fel őket ! Inkább főzök vacsorát kéthavonta, ha nem eszed meg őket!

Amíg visszajössz, elárulhatnád, hova raktad Szobaelefántot. Járok most egy tanfolyamra: Hogyan fedezzünk fel értelmet primitívebb élőlénytársainkban, hogy fejlesszük kommunikációs készségeinket. Ott azt mondták, ki kell választani egy háziállatot, és azon kell gyakorolni. A halaim túl intelligensek ehhez.
Legalább nem bámulom a tévét, mert az teljesen leépítene szellemileg. Ezt te sem akarhatod!
Meg kell a kutatási anyag a disszertációmhoz. Az lesz a címe, hogy Miért nem jár együtt az értelem az önérzettel? Tetszik? Elefánt pont jó kiindulási alap lesz.

Siess haza! Szét akarlak marcangolni!
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-27 03:06:35 (1119)

Ezzel nem veszel le a lábamról. Tudom, miben sántikálsz! Minden titkodat ismerem. Mindig elfelejted, hogy kettőnk közül nekem van több eszem.
Elmentem a jutalmamból harcsákat venni, és az állatkereskedés előtt találkoztam Tamással. Egy fura jószág volt vele. Szegecselt fülű, orrkarikás, láncravert szőkeség. Fekete bőre volt, és hegyes sarka. Azt észre sem veszem, ha nem lép rá a lábamra. Azt hittem egy démonnőstény. Komolyan. Elég érdekes feje volt. Úgy fénylett, mintha lelakkozták volna, és az is fekete volt. Nő kellett, hogy legyen, mert voltak a mellkasán ilyen piramis alakú képződmények. Nagyon furcsa volt. Meg is kérdeztem Tamást, hol vette ezt az egzotikus jószágot, mire az "izé" éktelen malacvisításba kezdett, hogy ő nem jószág, amitől teljesen felállt a szőr a hátamon, pedig tegnap borotváltam. Erre Tamás - óh, hogy milyen gyönyörű még most is! - gyertyát dugott a szájába, amitől a lény teljesen lenyugodott, és azonnal dorombolni kezdett, legalább is olyan hangokat hallatott. Kérdeztem is, hogy itt vette-e a boltban, mert nekem is kell egy. Azt felelte, hogy ez az új nője, és az egyik "elit" helyen szedte össze. Ettől megszaladt a szemöldököm. Nélkülem a pasik csak egyre hülyébbek lesznek. Mindegy. Kérdezgettem, hogy van, mit csinál. Mondta, hogy leselejtezi a bútorait, ha akarom, elvihetem a kedvenc bőrpamlagát a fotelekkel együtt, mert nem mennek az új imidzséhez. Mondtam neki, hogy az új házunkba pont jól jönnek majd. Erre megkérdezte, hogy tudom-e, hogy meg akarsz öletni. Nah, itt kicsit ideges lettem, hogy nem tudok valami újabb kis gazságodról, de nyugodtan csak annyit feleltem, persze, hogy tudom, meg hogy miért kérdezi. Akkor mesélte, hogy látott téged, meg egy nőt a múltkor kifele jövet a biztosítóból. Éppen oda tartott, és mellékesen jó ismerőse volt a tyúk, akinél jártatok. Megkérdezte, hogy mit akartál. Akkor az alkalmazott hosszabb győzködésre elárulta, hogy nagyobb összegben kötöttetek a feleség nevére életbiztosítást. Mivel egyelőre én vagyok a feleséged, szeretném tudni, mit tudsz erre mondani...
A ház tulajdoni lapjait sem mutattad meg. De le merném fogadni, hogy az én nevemen van az egész hóbelebanc, és úgy akarod megszerezni magadnak a biztosítási pénzzel együtt, hogy elteszel láb alól.
Alapvetően teljesen mindegy. Megváltoztattam a végrendeletemet, és anyámat tettem meg kizárólagos örökösömnek. Hozzá szerencsére semmi közöd, így nem tudod lenyúlni tőle a pénzt. Ugyanakkor, drágám, még mindig nem értem, miért nem megy a kicsi fejedbe, oda bele, hogy nélkülem fabatkát sem ér a létezésed! Fogadjunk, hogy az a kiská találta ki az egészet, az az új nő. Tamás elmesélte, hogyan néz ki. Hát mondhatom, ízlésed még mindig nincsen.
Mérhetetlenül szánalmas vagy. Hiába hajtogatom, hogy minden nő csak kihasznál, és nincs ezen a földtekén egy teremtett lélek sem, aki látná az igazi értékeidet, és elviselne hosszú távon rajtam kívül. Te meg meg akarsz öletni...Szövetkezel a hátam mögött. Hamisítod az aláírásomat, és közben nem veszed észre, hogy megint át akarnak verni. Néha úgy érzem, teljesen reménytelen eset vagy..
Szánlak.

De itt vannak az én kis harcsácskáim, és frissek, meg vidámak, és gyönyörűek! Foltos harcsák. Olyan helyes kis bajszuk van, és képzeld megnőnek akár 15 centisre is, ezért vettem egy nagyobb akváriumot nekik. Most nagyon boldog vagyok!
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-27 21:27:19 (1129)

Mert folyton csak az ösztöneid után koslatsz. Nem mintha nem lennél értelmes lény, egy olyan mértékű intelligenciával megáldva, hogy a professzorok sírva tennék össze a kezüket, ha kísérletezhetnének az agyaddal, mégis becsúszott nálad egy félrekódolt gén: ha feláll a farkad, nem létezik semmi más. Én mindig megvédem a férfiakat, ha nagyon sokat szidják őket, mert alapvetően egészen normálisak is tudnak lenni, de azt a viccet szerintem rólad írták, amelyben az a kérdés, hogy mi történik, ha egy férfinak levágják a nemi szervét, és amelyben az a válasz erre, hogy a központi agy automatikusan átveszi az irányítást. Elég idióta és primitív vicc, de azt kell mondjam, hogy ez rád teljesen igaz lehet.. Ettől függetlenül nálad a pénz jön és megy. A kisnőid valamilyen formában folyton bedőlnek neked, amitől neked azonnal feláll, és már kész is a baleset. Én marha meg megtanítottalak az ágyban viselkedni, és most ebből a tudásodból eredően küldözgetik neked a különféle luxuskocsikat, villákat.. rá kell jöjjek, ezt is csak magamnak köszönhetm, és tényleg nincs értelme féltékenynek lennem. de hogy valaki ilyen tehetségtelen legyen a pénzhez, és mégis ennyi lóvé forogjon a keze alatt, hát...Ha hinnék az isteni sorscsapásban, akkor nekem ez a keresztem, hogy ezt végig kell néznem...

A macskákat azonnal írtsd ki a környékről, mert a harcsáimra fenik a fogukat! Ha szeretsz egy iciripicikét, akkor nem hagyod, hogy bántsák a harcsáimat! Kérlek szépen, bármit megteszek, de most ők az egyetlen vígaszom. A férfiakban egyszerűen nem lehet megbízni, nem lehet támaszkodni rájuk, és amikor szükség volna a jelenlétükre, mindig máshol caplatnak. Szükségem van a harcsáimra, ők az egyetlen rokonaim...

Tényleg, mikor költözünk?
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-28 00:49:24 (1133)

Hát már megbocsáss, de amikor én az egészséged érdekében mindennap megmaszírozlak, holmi erotika nélkül, aztán erotikával is, akkor a nem erotikus fázis részét képezi az, hogy kitisztítom a bőrödet is, és a gyulladt részeket leápolom. Nem tehetek róla, hogy annyira nem bírod elviselni a fájdalmat, hogy egy rohadt kis miteszer kinyomásától úgy üvöltesz, mint akit éppen élve boncolnak. Az olvasólámpát sem tudom, miért akartad a seggembe dugni, amikor alig értem hozzá ahhoz az elgennyedt otrombasághoz, amitől úgy kínlódtál, hogy már ráfeküdni sem voltál képes. Amikor segíteni akarok, folyton nekem esel, hogy kinyírsz, megcsonkítasz, és haleledelt csinálsz belőlem a harcsáimnak.
A tapétás dolgot sem értem, mi a kifogásod ellene. A tantrikus szex tanításai szerint, a szeretkezés művészet, és olyan erőket szabadít fel a testből, amely a tudatnak egy újfajta érzékelését nyitja meg. Éppen mindenféle művészi képeket láttam bele a tapétamintákba, annak köszönhetően, hog az energiáimat megindítottad, ezzel feltárva lelkem és érzékelésem rejtett szféráit. Erre kikattansz, amikor kijelentem, hogy milyen hatással vagy rám. Én ezt komolyan nem értem.
És a légzés! Hát hány ezerszer magyaráztam el, hogy annak az a lényege, hogy ne élvezz el idejekorán?! Legalább is kibírd addig, amíg elég közel állok az orgazmushoz ahhoz, hogy a te kis lelöttyedő farkadon végzett hüvelytornával is el tudjak élvezni. De nem. Te löksz kettőt rajtam, hörögsz, mint akinek tüdőbaja van, néha azt hiszem, ez lesz az utolsó lehelleted, és rajtam fogsz kinyiffanni, de aztán mégis túléled, én meg ott maradok félig a csúcs felé tartva, és csodálkozol azon, hogy ahelyett, hogy belegázolnék a nagyrabecsült férfiúi büszkségedbe - ami köztudottan fabatkát sem ér -, ahelyett megpróbálok közös megoldást találni, és finom eszközökkel elérni, hogy egyszer az életben végre nekem is jó legyen! Már így is rekodrot döntöttem a 7 perccel, amit sikerült nálad elnyújtott orgazmusként összeziháltatnom!
Eszméletlen vagy!
Legközelebb majd megvetőleg felállok az ágyról, előkapom a rózsaszín kis vibrátoromat, és fölényesen közlöm veled, hogy még az is jobb tljesítményt nyújt, pedig nincs is benne elem...

Ezt a sminkes dolgot meg egyszerűen kikérem magamnak! Hát hogy a fészkes fityfenébe jössz elő nekem azzal, hogy miattam - pláne a sminkem miatt! - nem tudunk elköltözni, amikor minden áldott reggel bezárkózol a fürdőszobába másfél óráig. Mire végzel, én már a fél házat összepakolom, akkor beengedsz nagy kegyesen a mosdóhoz, erre mit tapasztalok? Úszik az egész csempe, mert kifröcskölted zuhanyzás közben a vizet. Nem elég, hogy majdnem nyakamat töröm, annyira csúszik, még feltörölni sem vagy képes azt az átkozott uszodát, amit kipancsolsz a padlóra, mikor kiordítok, hogy azonnal gyere oda! Aztán, mikor nagy nehezen összetakarítom a vizet, akkor látom, hogy csupa pára a tükör, és megint nem lehet látni benne semmit. Akkor ki kell szellőztetnem, és a hajszárítóval eltünteni az egész homályt róla, hogy bármibe is kezdeni tudjak. Mikor ezzel megvagyok, akkor már eleve fél óra elment az időből. ilyekor szoktam kapcsolni, hogy még éns em zuhanyoztam, úgyhogy elmegyek lecsapatni magamról az éjszakai recskázásaid ragacsát. Mire végzek, naná, hogy ismét csupa pára a tükör. Akkor kezdhetem elölről a hajszárítózást. Mivel a zuhanytól teljesen felmegy a vérnymásom, és melegem van, így ha nem akarom azonnal összeizzadni a frissen mosott ruháimat, kénytelen vagyok picit megpihenni és felszáradni. Az megint 10 perc. Ezek után visszatérek a fürdőbe, és keresem a smink készletemet, a női borotvámt, és egyebeket. akkor mit látok, hoyg elhasználtad a pengéimet, a fogkrémet belenyomtad a piperetáskámba, mert szokásod szerint összekeverted a tubusokat a szemránckrémemmel,és bosszúból telinyomod fogkrémmel az egész sminkkészletemet. Na, mire azokat lemosom, addigra megint eltelt 20 perc. A csapból gőzölgő víz újra bepárásít mindent, így a hajszárítózást kezdhetem elölről... Folytassam? Ez így megy minden áldott reggel, és hiába veszekszem veled, hiába könyörgök, hiába kérem, hogy legalább a zuhanyfüggönyt húzd be, nem. Képtelen vagy rá. A bosszuhadjártaid miatti aljaskodó krémcserékről, rúzskitörésekről, szemceruza színezőkönyvben való elhasználásáról már nem is beszélve...
Egyszóval, ki miatt is nem tudunk reggel időben elkészülni?!
Szálljál már magadba, drága, és gondolkodj! Nem fog megártani!
myo

(...)
myofibrillum 2002-11-28 19:44:14 (1144)

Hát, ez igazán aljas húzás volt tőled! Megígérted, esküdt tettél rá, hogy nem meséled el senkinek a kéményes-sztorit! Még a házassági szerződésünkbe is belefoglaltattuk utólagosan, hogy erről hallgatsz mélyen, mint a legsötétebb szőke nő agya! Most meg felemlegeted, amikor nagyon jól tudod, hogy összeragadt a boszorkány-könyvem pár lapja, mert azon etted a körömpörköltet, és én nem vettem észre, hogy pár oldal kimaradt a szertartás leírásából!!!
Utána hónapokig vadásztam azokra az átkozott nyivákolós dögökre, mire mindet kiírtottam. Sosem csíptem a macskákat, de azok aztán a legmegáltalkodottabb bestiák voltak, akikkel valaha is találkoztam. Hetekig összekarmolászva, összemarva, véresre harapva jártam haza az éjszakai portyáimról, te meg azt hitted, új szeretőm van. Nem mintha nem élveztem volna az örökös féltékenykedésedet. Néha alig tudtam visszatartani a röhögést, mikor újra bevágtad a durcit, és nekieredtél az éjszakának, hogy levadássz egy újabb szerencsétlen hullafoltos éjjeli pillangócskácskát. De amikor nagyon akartad, akkor sosem jött össze. Mit gondolsz, miért? Úgysem árulom el, jól jön ez a kis trükk még nekem.
Visszatérve a macskákra, eltartott egy darabig, amíg az összeset kiírtottam családostul, hírmondóstul a környékünkről. Akkoriban a kutyák eléggé megszaporodtak a lakótelepen, emlékszel? Mind teljesen barátságos volt velem, és jöttek hízelegni, meg pitizni, te meg azt hitted, hogy megbabonáztam őket a szemeimmel. Pedig csak éjjelenként vittem nekik néhány finomabb falatot. Istenem, de gyönyörű látvány volt, ahogyan a rohadt kis dögöket szőröstül-bőröstül felfalták! Nem felejtem el a csontok ropogását. Lassan kiölték elmémből azoknak a rühes dögöknek a gúnyos macskacagását, amikor a tetőn nem boldogultam azzal a vacak megidézéssel.. Emlékszel, a szomszéd tömben volt egy kis csivava? Annak vittem a legjobb falatokat, mert a szomszéd pitbullja állandóan csesztette, hogy milyen mütyür, és hangkutya, csak pattog fel-alá, de arra sem képes, hogy egy göthösebb macskát megfogjon. A kis drága aztán elrakta a koponyákat szuvenyírnek, és azzal dicsekedet a pöffeszkedő potrohos pittbull puffancsnak. Nagyon hálás volt. Aztán később hasznomra is szolgált, hogy leköteleztem egy életre..
Hmm, azok az éjszakai portyázások de szépek is voltak!

Na, a tűzoltó parancsnokról ne is beszéljünk. Fogalmad sincs, mennyi lóvét költünk a mai napig arra szemét kis zsarolóra, hogy megőrizze a titkomat. Kizárnának a Boszorkány Kamarásból, ha kitudódna! Azon merengek, hogy valahogy el kellene intézni, tűzhalálát lelje egy riasztáskor...Sokkal kifizetődőbb lenne hosszútávon.

A nagy agyadra meg ne légy büszke. Volnának sztorijaim, de nem hiszem, hogy hallani akarod őket..
myo

( Meg kellene írni ezt is normálisan;o)De az ihlet, meg a múzsám!)

hirdetés