DandyWarhool: Hundertwasser biográfia:magyarul

 Száz víz
Egy Hundertwasser nevű bélyeg, épület, telefonkártya-tervező, festmény és kertitörpe -tervező vagabund vette fel ezt a nevet, aki mentsvárnak tekintette a vizet, menedéknek, s hajóját is Regentag-nak(esős nap)nevezte, amikor Japánban észrevette, hogy az esőben különösen élesen csillognak a színek. Tervezett épületeket, s benzinkutakat is. Nevét még
életében többször változtatta,
mondván szeretne tíz Hundertwasser lenni, hogy tízszer többet végezhessen életében. Életéről és
munkásságáról Harry Rand gyönyörű fotókkal kísért biográfiáját
jelentette meg a Vince Kiadó. Fiatalon vihart kavar: első önálló kiállításán(1952, Bécs) megnyitó beszédjében céljául jelölte meg, hogy megszabadítsa magát a civilizáció egyetemes blöffjétől. A modern várost lakógép-nek nevezi.
1953-ban képviseletét átveszi egy francia galéria, s foglalkozik vele a japán művészeti kritika. A galéria vezetője így emlékezik:
A csigavonal először 1953-ban jelenik meg nála. A bécsi egyetem orvoskarán látott egy filmet a francia központi elmegyógyintézetről, s az ottani skizofrén betegek csigavonalaiban, mind az élet, mind a halál megtestesülését látni vélte.” Élő és élettelen anyag keresztútjaként képes volt az egész természet, az egész teremtés kifejezésére ”-mondta a híres csigavonal-motívumról. A kötet nemcsak a korabeli reakciókat közli, hanem Hunderwasser aktuális véleményét is rögzíti. Elhelyezi a művészt saját korában, saját nézeteivel ütközteti a kort. Hundertvasser rendhagyó egyéniség lehetett, a kiló búzából képes volt három hónapig megélni, egyszer ötven dollár volt a zsebében, egy évig élt és az ötven dollár még mindig ott volt a zsebében. Egy dollárból képes volt egy hétig megélni. Ám ez a magatartás Hundervasser számára a függetlenség megszerzéséhez kellett.

Az egyenes: egészségtelen

Hundertvasser iszonyodott a derékszögű racionalizmustól, szilárdmeggyőződése volt, hogy a vonalzóval húzott egyenes vonalak a legalapvetőbb szerves értelemben egészségtelenek. Ezek megbetegítik az embereket, mert egyenes a természetben nem fordul elő. A modern városok egyenes vonalai ugyanolyan könyörtelenül rátámadnak az emberre, mint a rákkeltő kémiai anyagok vagy s a súlyos betegségeket okozó környezetszennyeződések. Az egyenes vonal ember alkotta veszély. ”Annyi sok vonal van, millió és millió, de halálos csak egy van köztük: a vonalzóval húzott.”

Az építészekkel is vitába bonyolódott:

Az építészet szerinte mindig a legkonzervatívabb művészet. Az építész másoknak épít. Meg kell magyaráznia elgondolásait, A látás nyelvtana c. elméletét, ami transzautomatizmus néven híresült el, akkor dolgozta ki, amikor Stockholmban tányérmosogatóként dolgozott.
Egy libériai lobogó alatt futó észt hajón matrózként készít egy nyomatot (S/S Bauta). A hajófarán a lobogó fölött tompa csillag fénylik, amely lehet a Nap vagy a Hold, a hajó belsejét pedig külső falán át mintegy röntgenfelvételként látjuk. A fehér válaszfallal szemben vörösben játszanak a külső lépcsők és a külső vasszerkezetek tartói, a szellőzőkből kék fények villóznak. Az áttetsző felépítményen és a taton reményteljesen villognak a hajóablakok fényei, barátságosan csillognak a helyzetlámpák, minden normálisnak látszik. A valóságban azonban a hajó gyilkos pokol volt, durva, züllött matrózai azt képzelték, hogy Göbbels markába kerültek, aki folytatni akarja a háborút. Részeges, hontalan férfiak voltak, a kommunizmus kétségbeesett menekültjei, akiknek nem volt többé hazájuk, ahová visszatérhettek volna. A legénység többi része bűnözőkből állt. Hundertwasser gyönyörű képén semmi nem tükröződik.
A kötet képanyaga szenzációs. A magyarázat, értelmezés a lehető legtöbb esetben azon az oldalon van, ahol a kép, nem kell lapozgatni. A művésszel folytatott interjúk közelebb visznek bennünket, hogy megérthessük ezt a nagyformátumú alkotót.

Kerekes Tamás

Harry Rand: Hundertvasser
Taschen /Vince Kiadó
www.vincekiado.hu
info@vincekiado.hu