hirdetés

I2U2: In Memoriam Lomsztár Apó

Születésének 250. évfordulója alkalmából lomsztárlat nyílt „Ez itt az én hazám” 2007. címmel A Mecénás oldalon ( http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?tab=images&userID=10145599 ). Mindenkit szeretettel várunk!

Az Ünnep

Országszerte vidám ünnepségekkel emlékezünk meg Lomsztár Apó születésének 250. évfordulójáról. Hatalmas hegyekben gyűlnek az ajándékok. Megható nézni, hogy milyen önzetlenül adakozunk, milyen hálával gondolunk pazar(ló) korunk megteremtőjére. Ilyen nagy áldozatokat még a görög isteneknek sem mutattak be az ókorban, mi viszont már ó korban élünk, amikor pazarolni nem szégyen, hanem kötelesség, sőt dicsőség. Mindenhol a világon hatalmas templomokat húzunk fel Lomsztár Apó tiszteletére, ahol a világ összes kacatja megvásárolható. Megvetéssel tekintünk azokra, akik egy héten legalább csak egyszer nem mennek el templomba, és így próbálnak meg kibújni állampolgári szent kötelességük gyakorlása alól. Pedig hát mi más lenne korunk hajtóereje és motorja, mint a pazarlás. Ez tartja működésben a gazdaságot, ez teremt új munkahelyeket, ez teszi lehetővé, hogy olyan gyorsan elpusztítsuk a Földet, ahogy csak lehet. Pénzt, fáradságot nem kímélve napi 24 órában hirdetik tv-ben, rádióban, újságban, az úr (mármint Lomsztár Apó) felszentelt papjai az igét: Pazaroljatok, pazaroljatok, pazaroljatok!

Álljon itt egy kis versecske, mely Lomsztár Apó tiszteletére fogalmazódott meg bennem az ünnep alkalmából:

Mosóczi Zoltán
Születésnapodra

Fiatalnak túl öreg vagyok,
Öregnek meg még túl fiatal,
Éretlenül csüngök egy ágon,
Hát ez nem egy fényes diadal.

Mondd Uram, ha hallod, amit mondok!
Elárasztanak a tengernyi gondok,
Melyek megfáradt, elgyötört válladat nyomják,
Csúnyán megöregedtél, ahogy irigyeid mondják.
Mondd, mivel enyhíthetném azt a sok bánatot,
Amit két ezredévnyi szenvedés hozott!
Mondd, hogyan segíthetnék megjavítani elrontott művedet,
Ha már a Tíz Parancsolatból is kifelejtetted a lényeget!
Így a konkurencia legyőzött Téged,
És ma már a Pénz az Úr, ha Te ezt nem is érted.
Őt imádja a Nép, nincsen hatalmad fölötte,
Csak orrodat lógatva kulloghatsz mögötte.
Még a Karácsonyt is vele akarják tölteni,
Te csak ürügy vagy arra, hogy lehessen költeni.
Szép lassan eljártak feletted az évek,
Én azért kitartok melletted, amíg csak élek.
Bár lehet, hogy ez is csak egy újabb üres fogadalom,
Melyhez hasonlókat születésed napján tesz a sokadalom.

Öregnek túl fiatal vagyok,
Fiatalnak meg már túl öreg,
Értetlenül hullok a porba,
És átgázol rajtam a tömeg.

hirdetés