csokuti: írástudók alkonya
Barna esthajnal-melaszban
ázik a város,
hős férfi-korunk lankadó
alkonyán,
nagy késsel feslett verseket
filézünk pártos,
bornírt melankóliával
a halkonyhán.
Egy sügér szeméből Jónás
néz, de nem jön
Ninivét menteni; a hal
hasztalan tátog.
Papírsárkányok rángnak
csillagpengés égen:
(kedvezményes áron)
táncórákat tart az élet.
- 2002. december 12.
Hozzászólás