lordvico: Kapcsolj le mindent

 - Richard! Azt hiszem.... lehet, hogy láttam valamit.

- Láttál? Hol? Mikor? Ellen, mondd már! Mi volt az?

- Nem tudom egész biztosan, elég sötét van már kint, nem tudtam kivenni, de láttam a mozgó alakot.

- Az ablakban? A nappaliban? Ugye azonnal szóltál?

- Persze, rögtön szóltam, nem mertem volna ott maradni. Istenem, megint láttam, pont mögötted, a redőny rései között!

- Gyorsan, Ellen! Ülj le a szőnyegre!

- Richard, mi ez? Mi történik?

- Nem tudom. Nem tudom, mi lesz, de itt nem láthatnak, hátha elmennek.

- Miért kell ennek történnie, miért, miért most, miért velünk?! Nem akarom!

- Maradj csendben, nem szabad most pánikba esned, érted Ellen? Ezen múlhat minden! Csak maradj a földön, húzódj a kanapé elé.

- Jó, de Richard, nem emlékszem bezártam-e az ajtót...

- Odakúszom valahogy, te ne moccanj el innen.

- Jaj! Siess! Meg fognak látni! Kapcsold le a lámpákat! Kapcsolj le mindent!
Hol vagy? Miért nem jössz már? Félek itt!

- Itt vagyok, gyertyát kerestem. Ne beszélj hangosan, suttogj. Az ajtó zárva volt. Nem lesz semmi baj, ha csendben maradunk, és várunk, elmennek.
Gyere, bújj ide, hunyd be a szemed.

- Te is félsz, Rich, érzem, milyen gyors a szívverésed.

- Igen félek. Nem tudom, mi van kint, nem tudom elmegy-e. Nem tudom, mit tehetnék ellene, és ez a kiszolgáltatottság megőrjít.

- Lehet, hogy meghalunk...

- Emlékszel, mikor a műtéted volt, és féltél, hogy nem ébredsz fel az altatásból?

- Emlékszem. Amikor kivették az epekövem.

- Végül nem lett semmi baj. Felébredtél.

- De lehet, hogy csak azért, mert egy szál rózsával birizgáltad az orromat.

- Igen, tényleg, különben te képes lettél volna átaludni az egész napot.

- Azt akarod mondani, hogy lusta vagyok? És ki is szokta elmesélni neked az esti film végét, hm?

- Te szoktad, elismerem. Nélküled azóta sem tudnám, hogy Bruce Willis valójában szellem.

- Ugye! Mihez is kezdenél nélkülem?!

- Nem tudom. Nincs az életemben semmi, ami fontosabb lenne, mint hogy te velem vagy.

- Jól esik, hogy ezt mondod.

- Hiába is próbálnék mást gondolni, akkor is ez az igazság.

- Richard!!! Betört egy ablak!

- Ellen!! Ne állj fel! Maradj mellettem!

- Richard, a gyertya! Nem látlak!

- Itt vagyok! Ne engedj el! Szeretlek!

- Én is szeretlek!