hirdetés

felhasználónév: Képzöldmény

TÁRLAT

Kiállításos Beállításon? Beállításos Kiállításon?

Gyűjtögetjük, rakosgatjuk, hordozzuk képeinket magunkban. Állandó helye talán csak a portás néninek van.
Képek, melyek ébredeznek, szunnyadoznak bennünk, a termekbe szűrődő fények áramában. Kisebbek, nagyobbak, súlyosabbak, könnyebbek. Némelyiket kidobáljuk, de a váz marad, arról fefújjuk a port, tisztogatjuk.
A mű a pillanat fennsége. Mondjuk Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt című festménye. "Látom anyám, de nem hallom"érzése."Pillanatok, melyek zörögve elvonulnak", akár a Poros út-on, a Siralomház-ig.
A vászon előtt képzelegve állok, milyen lehet az Ásító kisinas, amikor alszik...
Pompás színvilág. Képek, melyek realizálódnak a tudatunkban. Lelkünk puzzle darabkái. Tárlatok.Megfelelő megvilágosítások, fények, de mit lát vajon a portás, pénztáros egy-egy kiállítás képeiből, lehet-e a képeknek önálló életük?

hirdetés