jones-campbell: Magyarország útikönyv

Kijegyzeteltem az útikönyvből mindent, amit egy turistának
Magyarországon látnia muszáj, hogy véletlenül se keveredjek
A híres látnivalók közelébe
Nagyon vigyáztam, hogy messze elkerüljem a Halászbástyát
A kivagyi Parlamentet, a fürdőket és Buda seholsincs várát

Kocsmákba indultam inkább, bádogpultos talponállók mélyére
És az emberek szemében megpillantottam Magyarországot
Beletrafáltam hát a közepébe
Nagyfröccsöt ittam és órákig hallgattam a nyomor dadogását
Bárhogy erőlködtem, nem tudtam a szöveg angol fordítását

Találkoztam egy fogatlan, vén tanárral, aki az utcán lakott
De a magyar királyok teljes névsorát időrendben eldarálta
Nevetett a megváltás ötletére
És franciául idézte Második Rákóczi Ferenc vallomását
Bárhogy erőlködtem, nem tudtam a szöveg magyar fordítását

Szerelmet vallott nekem egy ötvenes kurva, aki azzal jött
Oda hozzám, hogy neki két diplomája van három férfitól
Rákérdeztem az aktus összegére
Alig hittem el, hogy csak ötszáz forintért kínálja magát
Adtam neki pénzt, és nem kértem el a bölcsészdiplomáját

A kocsmákban folyton politizáltak és értettek a focihoz
De ha engem vallattak, én csak a vállamat vonogattam
Magyarország miniszterelnökére
Otthon senkit sem érdekel, hogy hívják Oregon kormányzóját
És a piacon vajon mennyiért vette meg a szavazóját

De Magyarországon mindenki mindenre annyira kíváncsi
Egy kocsmáros tudni akarta, hogy mennyit keresnék otthon
Rákérdezett az aktus összegére
A valóságosnál kevesebbet mondtam, de eltátotta a száját
Majd lehülyézett, hogy ott mertem hagyni azt a Zamerikát

Hiába magyaráztam neki, hogy nekem magyar az anyám
Nekem is, röhögött föl, hát éppen ez a bajom, nem érted
Ezért gondoltam az elköltözésre
Együtt nevettem vele, és nem hittem el egyetlen szavát
Mert kettőnk közül nem ő volt az, aki elvesztett egy hazát