hirdetés

sicc: Szélbe szórtan

Homokévek peregnek fejemre:
Fehér kalcitszemcsék, szilikonok,
Omlott téglaporos verssorok.
Lassan maguk alá temetnek.
Ha eljönnek az emlék-férgek,
Kik a maradványaimból élnek,
Felbontják fizikai létezésem,
Nyomom szétszórják a szélben.
Tán valaki fejére rátelepszik
Egy réteg gondolat-törmelékem,
S ő a hajából szerterázza azt.

hirdetés