hirdetés

Fenyvessy Szilva: Szeretők

 Nem lesz felettem hatalmad.
S nekem sem feletted.
Még ha mindezt már el is feledted.
Édes szeretők vagyunk magunknak.
Út, ha menni kell
Kút, ha szomjazunk
Sor, ha várni kell
Könny, ha fáj nagyon
Bőr az arcokon
Kép egy asztalon
Derű és béke
Bárki kérte.
Légző hús, sejtek között
Időbe ütközött
Érző lény
Vérző fény
Ficánkoló gondolat
Védelmező, tüzes harag
Tiszta s örök pillanat.
Ez vagyok én s te magad.
Csont vagyok a létkerékben
Léptem. Néztem. Kértem. Téptem
almafáról száraz levelet,
de el nem hiszem, hogy vétkezek.
Nincs bűnös fa és romlott virág
csak a félelem mi rág
hogy nem vagy még elég jó…
kinek?
Most teljes benned minden.
Mondd, elhiszed?

hirdetés