hirdetés

firka: szó

Megáll a szó
Elnémul a gondolat
S az idő lelkemen átzuhan
A múlt tép és vág
Mi veszett oly nagyon fáj
S a jövő riaszt
Az én fél
Lesz-e értelem még
A jelen van
Mit görcsösen fogok
Szilánkjai a holnapok
Szorítom
létem apró pillanatát
Kapaszkodom bele
Nélküle énem elveszett
Pillanatról pillanatra élek
S halálom folytonos létem
Szeressetek hát nagyon
Ti égi angyalok
Öleljetek szorítón erősen
Mert szorongásom megölhet
Énekeljetek nekem
Mint egykor anyám
S alázattal hajtom fejem
A mindenség színpadán 

hirdetés