hirdetés

katha: tűzfény imám

-losnak-

izzó tűzfény lobban köztünk
skarláthangok motyognak
kezed kezembe temetve
lelkembe helyezem arcodat

zsibongva fonódik vágyunk
a lepkeszárnyú csókokban
zsarátnok időt feledve
elcsitul minden gondolat.

hullámzó, lágy ölelésben
ős bűneinkből oldozva
fohásszá vállnak a percek
s lágyan hullnak a padlóra.

imaként suttogom neved
már magamban hordozlak
stigmaként lüktet sóhajod
a végtelenbe sodródva

hirdetés