hirdetés

„A fiú, aki arra élvez, hogy az apja szenátor”

Lendvai Kamilló / J. P. Sartre / Mundruczó Kornél: A tisztességtudó utcalány. Budapesti Őszi Fesztivál, október 18–19., Átrium mozi

2003. október 8.
A Lendvai-opera újraértelmezésének eszközeként Mundruczó két dramaturgiai síkot mozgat. Tátogó színészeket és éneklő operistákat hoz párhuzamosan játékba, ahol a genet-i inspiráció értelmében a prózai színészek azt játsszák, hogy eltátogják a Sartre-darabot, amit az énekesek játszanak.
hirdetés

A fiatal Mundruczó Kornél színészként kezdte pályafutását, filmrendezőként folytatta, s most mintegy szükségszerűen visszajutott a színpadig, igaz, rendezőként. Azelőtt már megcsillantott valamit színpadi érzékenységéből, de csak egy felolvasószínháznyit mutatott belőle. Igaz, nem akármihez nyúlt akkor sem, mégis: Térey János Nibelung-lakóparkjának víziója egy karnyújtásnyira sem volt filmjeinek esztétikájától.
     Első igazi színházi rendezésével az idei Őszi Fesztiválon debütál, ahol a J. P. Sartre Tisztességtudó utcalány című egyfelvonásosából készült Lendvai Kamilló-opera színpadra állítására kapott felkérést. Az előkészületek kulisszatitkaiból egyelőre csak annyi szivárgott ki, hogy a fiatal rendező igencsak elszokott a színházi próbák rutinjától. Elmondása szerint olyannyira, hogy az első alkalmakkor egy órán keresztül képtelen volt színészeit instruálni, mivel a mozinál ez az idő a bevilágítás órája. A pavlovi reflex szerencsére idővel megszűnt, s elkezdődhettek a magyarországi színpadi ősbemutató próbái, hiszen október 18-án az Átrium moziban először láthatjuk élőben az operát, amelyből eddig csak tv- változat készült Vámos László rendezésében.
     Mundruczó az egzisztencializmus pápájaként tisztelt Sartre darabjának újraértelmezéséhez a Genet-féle szerepjáték beemelését tartotta relevánsnak, s ez az intuíció inspirálta arra, hogy eleget tegyen a felkérésnek.
     A XXI. század látásmódjának és az 1960-as évek szellemi életét megtermékenyítő irányzatnak viszonyát szükségszerűen beárnyékoló anakronizmus a rendező lelki aspektusa okán feloldódik. Az Afta című film szélsőséges önreflexiói rávilágítanak Mundruczó egzisztencializmussal kapcsolatos tapasztalataira is.
     Aki ars poeticájának hitelesítéséhez a pusztulástörténetet választotta, s drámai csúcspontnak a megbotránkoztatást, attól nem meglepő, ha fejlődésének jelentős állomásaként könyveli el Camus Közönyét, különös tekintettel arra a gesztusra, mely az emberlét határainak provokálásával akar Isten létéről bizonyságot szerezni.
     A Lendvai-opera újraértelmezésének eszközeként Mundruczó két dramaturgiai síkot mozgat. Tátogó színészeket és éneklő operistákat hoz párhuzamosan játékba, ahol a genet-i inspiráció értelmében a prózai színészek azt játsszák, hogy eltátogják a Sartre-darabot, amit az énekesek játszanak. Arra a kérdésre, mennyire elégedett a dolgok alakulásával az eddigi próbák alapján, a rendező azt válaszolta, hogy a végkifejlet jó lehet, de nagy fegyelmezettséget kíván színészektől és énekesektől egyaránt a feladat. Ezek szerint Mundruczó következetesen halad tovább meggyőződésből választott útján, mely nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállás irányába viszi a rajta járót.
     A fellépő énekesek közt a kurvát a rendező fixációja, a Szép napokból és az elmúlt hetekben bemutatott 72-es busz Szent Johannájából ismert Toth Orsi tátogja, a szintén "kurvajó" fiatal énekesnővel, Horváth Gabival közös szerepben (a Harcos Bálint és Térey János szövegkönyvéből készült filmrészletből, a Szent Johannából operafilm készül, ennek szövegkönyvét teljes terjedelmében a litera nem sokára közzéteszi – szerk.)
     A bemutatót követő napon a rendező ösztöndíjasként négy hónapra Párizsba távozik, találkozni többek közt Genet és J. P. Sartre szellemével. (Már ha azok nem egy másik időben tartózkodnak. Ösztöndíjjal.)

Bárdos Deák Ágnes

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.