hirdetés

Botrányos és erős nők

2018. július 27.

Botrány tört ki a brisbane-i írófesztivál szervezése körül, kiderült, hogy Jane Austen utálta első olvasóját, közben rekordáron kelt el Ada Lovelace, Lord Byron lányának könyve. – Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Botrány a brisbane-i írófesztiválon

A szólásszabadság elleni támadásnak nevezte a Melbourne University Press, hogy a brisbane-i írófesztivál visszavonta két szerzője, Germaine Greer és Bob Carr meghívását – írja a The Guardian. A fesztivál szervezői tagadják, hogy erről lenne szó, és egy partnerszervezettel való egyeztetési nehézségre hivatkoznak. A visszautasítás különböző reakciókat váltott ki a közismerten ellentmondásos, gyakran botrányosan megnyilvánuló szerzőkből. Bob Carr, Új-Dél-Wales egykori miniszterelnöke úgy nyilatkozott, meglepte, hogy a fesztivál így reagált új politikai memoárjára (Run for Your Life): „azt hittem, az írófesztivál üdvözli a vitákat”. Majd hozzátette, megérti, hogy a könyve „nehezen egyeztethető össze a fesztivál értékrendjével”. Az írófesztivál közleménye szerint „nem tart semmilyen vitás helyzettől vagy kihívó gondolattól, de – ahogy erről minden fesztiválszervező beszámolhat – különösen nehéz a rengeteg szerző közül választani, miközben a közönségnek is meg kell felelni.” Carr esete kínos ugyan, arra azonban megfelelő, hogy felhívja a figyelmet az irodalmi fesztiválok szervezése körüli dilemmákra. Germaine Greer ügye már sokkal zavarosabb, a fesztivál szerint ugyanis meg sem hívták Greer-t, mindössze egy helyi könyvesbolt kereste meg őket egy közös program promotálására és lebonyolítására. Végül az együttműködésből nem lett semmi, Greer így került ki a programból – ahová hivatalosan be sem került. A feminista írónő, aki az utóbbi hónapokban transznemű nőkről, majd a zaklatásokról írt kommentjeivel került botrányok kereszttüzébe, sértődöttnek mondható szavakkal reagált az ügyre: „A brisbane-i írófesztivál kemény munkával jár. Szóval nem meghívottnak lenni a világ talán legsivárabb irodalmi fesztiváljára, ahol se vendégszeretet, se jókedv nem várja az embert, valódi megkönnyebbülés.” Akármi is az igazság, a Melbourne University Press önálló estet szervez a két szerzőnek a fesztivál ideje alatt.


Jane Austen utálta leghíresebb olvasóját

A későbbi IV. György király vásárolta meg először Jane Austen Értelem és érzelem című regényét – derül ki a The Guardian cikkéből. A dologban csak annyi a furcsa, hogy Austen állítólag utálta a jövendőbeli királyt. Mindez Nikolas Foretek, a pennsylvaniai egyetem doktori hallgatójának kutatásából derül ki, aki a windsori kastély archívumában bukkant egy számlára, ami tanúsítja a vásárlást. A herceg 15 shillingért vette meg a kötetet a 1811. október 28-án – két nappal a hivatalos megjelenés előtt. A névtelenül megjelenő regény egyébként nem volt egyből elsöprő siker, csak 1813 nyarára vált azzá néhány dicsérő kritikának köszönhetően. A herceg nagy rajongója volt Austen műveinek, más, kevésbé ismert regényeit is megvásárolta. Halála után nemsokkal megjelent életrajza szerint orvosa tolmácsolta is az írónő felé a rajongást, és biztosította róla, örömmel vennék, ha valamelyik művét a hercegnek dedikálná. Az érzés nem volt kölcsönös; Austen 1813-ban, miután kiderült a herceg felesége, Caroline hercegnő hűtlensége, a következőket írta: „Szegény asszony, támogatnom kell, amíg csak tudom, hiszen ő egy nő – ráadásul utálom a férjét.” Az írónőnek nemcsak a herceggel, de annak könyvtárosával is meggyűlt a baja. James Stainer Clarke tiszteletes előszeretettel adott témaötleteket Austennak, például szerinte az írónő „valamelyik munkájában felvázolhatná egy olyan lelkész életét, szokásait és lelkületét, aki az idejét a nagyváros és a vidék között osztja meg”. Az írónő levelezéséből kiderül, hogy nehezen viselte a kéretlen tanácsokat, de igyekezett tapintatosan visszautasítani azokat. „Ki kell tartanom a saját stílusom mellett, és a saját utamon járnom.” Foretek felfedezése mindenesetre segít közelebb jutni Austen korabeli megítéléséhez, és annak megértéséhez, hogyan válhatott a saját korában is elismert, sikeres íróvá.


Drágán kelt el Byron lányának könyve

95 ezer fontért, csaknem 35 millió forintért kelt el egy árverésen Ada Lovelace kötetének ritka, bőrkötéses kiadása – írja a The Guardian. Byron lánya, akit a világ első programozójaként szokás emlegetni, jó kapcsolatot ápolt a tizenkilencedik század vezető matematikusaival. Még tinédzserként találkozott Charles Babbage cambridge-i tudóssal, aki épp az analitikus gép fejlesztésén dolgozott, ami akár az első programozható számítógép lehetett volna, ha elkészül. A matematikust lenyűgözte a fiatal nő tudása, a következő években gyakran leveleztek egymással. Babbage 1842-ben a Torinói Egyetemen tartott előadást a gépről, amiről Luigi Menabrea olasz matematikus írt francia nyelvű jegyzetet, értekezést. Lovelace kapta a feladatot, hogy angolra fordítsa a szöveget, aki saját jegyzeteivel kiegészítve egy jóval hosszabb változatot készített, amit ki is adtak 1843-ban. Az aukciós ház szerint mindössze hat példányt ismerünk a műből, melynek egyike a napokban igencsak magas áron, a várható összeg nagyjából kétszereséért kelt el. Philip Allwood aukcióvezető a „digitális számítástechnika egyik legfontosabb, modern idők előtti történeti dokumentumának” nevezte a művet. Bár a tudományos világban a mai napig sokan megkérdőjelezik, hogy Lovelace ilyen fontos szerepet töltött volna be a számítástechnika fejlődésében, egyre több mű foglalkozik a matematikusnő munkásságával. Lovelace történetét A. N. Devers író, a The Second Shelf elnevezésű, nőktől, nőkről szóló könyvsorozat kitalálója különösen fontosnak tartja: „A The Second Shelf abból indul ki, hogy a nők irodalmi és történeti elismertsége igen csekély. Lovelace neve most kezd ismertté válni; hosszú és fáradságos út választja el attól, hogy az utóélete méltó lehessen, és ehhez olyan történészekre és matematikusokra van szükség, akik nem ássák alá az ő zsenialitását.”

 

Képek: The Guardian (1, 2, 3)

Békefi Teodóra

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.