hirdetés

Generációs problémák

2018. augusztus 10.

Chuck Palahniuk új regénye a milleniumi generáció válságáról, könyvek a magányról és az elszigeteltségről, könyvek, amelyeket a náci rezsim tiltólistára tett a harmincas és negyvenes években. Kína betiltja Micimackót. Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

A Százholdas Pagony nem megy Kínába

Fotó: Twitter

Az Independent hírül adta, hogy a Disney új Micimackó-adaptációját, a Barátom Róbert Gidát nem mutatják be Kínában, ugyanis Micimackó karaktere a kínai munkáspárt 2013 óta hatalmon levő vezetőjével, Hszi Csin-pinggel szembeni ellenállás szimbólumává vált. A betiltás oka, a fentebb látható mém, melyen az ország vezetője mackósan lépked Barack Obama mellett. A betiltási hullám további mémeket és poénokat szült, ezzel erősítve az ellenállást, amely sajnos tovább erősödik a cenzúrát.

Hemingwaytől Wellsig: könyvek, amiket betiltottak és elégettek a nácik

Fotó: Getty

Teljes listát ugyan talán lehetetlen összeállítani azokról a könyvekről, amelyeket a náci rezsim betiltott, de az Independent mégis megpróbálta Alex Johnson A Book of Book Lists című könyve alapján. 1933 és 1945 között ezen könyvek száma elérheti a négyezret is. Közöttük van a címben szereplőkön túl Stefan Zweig, Bertolt Brecht, Jack London, Eric Maria Remarque, és Jack London művei is. Az eredeti listát egy Wolfgang Herrmann nevű német könyvtáros állította össze 1935-ben, mely természetesen már tiltott minden zsidó által szerzett, marxista, és darwinista szöveget. Párizsban és New Yorkban szinte azonnal könyvesboltok nyitottak, melyekben kifejezetten a betiltott könyveket lehetett kapni.

Megjelent Chuck Palahniuk új regénye

Fotó: Leah Nash

Az egyelőre még csak eredetiben olvasható Adjustment Day című kötet egy újabb erőszakos, disztópikus szatíra, amely most a milleniumi generációt veszi célba. Palahniuk első regénye, az 1996-ban megjelent Harcosok Klubja az úgynevezett X-generáció úttalanságának és a fogyasztói társadalomban való elveszettségének, identitásnélküliségének kritikája volt. Palahniuk azóta túl van 14 regényen, az új kötet pedig a kétezres évek környékén született amerikaiak (különösen a férfiak) generációs problémáira helyezi a fókuszt. Az új generáció a „youth bulge” elnevezésű problémától szenved, amely tulajdonképpen annyit jelent, hogy a fiatalokat sújtó munkanélküliség, a gyermekkor időszakának kitolódása erős identitásválságot eredményez, melynek hatására a fiatalok hajlamosabbak radikalizálódni; nem ritkán erőszakos cselekedetekbe, terrorszervezetekbe bevonódni. A történeteben megtörténik a kiigazítás, amelynek hatására a korábban egységes nemzet elszeparálódik, és létrejönnek külön területek a fehéreknek, az afro-amerikaiaknak és a homoszexuálisoknak. Az Adjustment Day az alt-right és a modern maszkulínitás önmagától is elidegenedett, szenvedélymentes kritikája (vagy éppen paródiája). A kötet megjelenéséről a The Guardian adott hírt.

Hernán Díaz olvasmánylistája magányról és egyedüllétről

Fotó: Matthew Henry

Az olvasás ellentmondásos tevékenység. Habár egy könyvben való elmélyedés izolációt igényel, és látszólag saját burkába zárja az olvasót, mégis a kapcsolatfelvétel a fő motivációja, hiszen egy könyvön keresztül mindenképpen kapcsolatba kerülünk, akár a holtakkal, akár az élőkkel. A Pulitzer-díjas szerző elsőnek (a listától azért elkülönítve) saját kötetét, az In the Distance című regényt mutatja be röviden, amely egy tizenkilencedik századi bevándorlóról szól, aki New York-ból San Franciscóba gyalogol. A sajátja és a listán helyet kapott művekben az a közös, hogy nem a szó szerinti értelemben vett magányos karakterek által mutatja be ezt az érzést, hanem a magányt és elkülönülést, mint olyant mutatja be. A felsorolt könyvek, habár klasszikusnak számítanak, mondanivalójuk tekintetében mintha talán szembe is mennének az idő folyásával, és egyre aktuálisabbá válnának az évek során. Díaz műve 2017-ben bekerült a Publishers Weekly Top 10-be, és jelölték a 2018-as PEN/Faulkner díjra.

Mary Shelley: Frankenstein


Ismerünk-e magányosabb lényt Victor Frankenstein kreatúrájánál, akinek sorsa, hogy magára hagyja teremtőjét? Talán csak magát, Victor Frankensteint, akinek meg kellett tanulnia, hogy magányból csak magányt lehet teremteni. Mary Shelley, korának kiemelkedő tehetsége alig tizenhét évesen írja meg minden idők legeredetibb rémtörténetét, melynek tudományos és etikai-morális jellegű alapkérdései ma is relevánsak, és amely számtalan remekművet ihletett egészen napjainkig, megalapozva a horror műfaját. Az eredeti cikkben több olyan kötet is szerepel, amelyet nem fordítottak le magyarra, de jelentős hatást a horrorirodalomra ezekről bővebben itt olvashatnak.

Szijj Márton

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.