hirdetés

100 éve született Mándy Stefánia

2018. november 5.

Mándy Stefánia költő, művészettörténész, Vajda Lajos monográfusa, az Európai Iskola egyik alapítója 100 éve, 1918. november 5-én született Budapesten.

hirdetés

Mándy Stefánia 1936-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet, pedagógia és pszichológia szakos hallgatója. 1941-ben pedagógiából doktorált. 1937-ben megismerkedik Vajda Lajossal és szentendrei körével. Költőként 1939-ben debütál a Szép Szóban. 1941-ben az Officina adja ki A lélek lép, lebben sután című első verseskötetét. A negyvenes évek elejétől Szabó Lajos tanítványa. A zsidótörvények miatt nem kaphatott állást, lakásán tartott művészettörténeti tanfolyamokat, melyeket a háború után is folytatott néhány évig. 1944-ben munkaszolgálatos, majd Auschwitzba deportálják. A liebaui lágerből 1945 májusában tért haza. Ugyanez év nyarán Szabó Lajoson keresztül megismerkedik Tábor Bélával, akihez szeptemberben feleségül megy.

1945-49 közt Prohászka Lajos mellett a PPTE BTK pedagógiai tanszékén proszeminárium-vezető. 1945-ben az Európai Iskola egyik alapítója. 1945-47-ben részt vesz Hamvas Béla, Szabó Lajos és Tábor Béla Haris közi lakásukon folytatott ún. Csütörtöki Beszélgetésein és a tágabb körű vitákon, verseket publikál a Magyar Nemzet, az Újhold és a Válasz hasábjain. 1949-től férjével együtt másfél évtizedig kizárólag, később döntően műfordításból tartja fenn magát és két gyermekét. Az 50-es évek elején kizárják az Írószövetségből, 1990-ben veszik csak vissza. A hatvanas évek közepétől vezető szerepet vállal a modern magyar művészet újraélesztésében: előadásokat tart, csoportos és egyéni kiállításokat szervez, nyit meg, katalógusokat, tanulmányokat és könyveket ír. Kismonográfiája Vajda Lajosról a Képzőművészeti Alap Kiadójánál, könyve Bálint Endréről franciául 1966-ban Párizsban a Desclée de Brouwer-nél lát napvilágot.

Ekkortól gyerekköltőként és -íróként is publikál a Móra Kiadónál: Ikrek könyve,1964, A cinóberpiros madár, 1965, Eszterlánci tánc, 1973, Mindenki lót, mindenki fut, 1979, Játékzivatar, 1987. 1983-ban megjelenik Vajda Lajos-nagymonográfiája a Corvina Kiadónál. Versei viszont a nyolcvanas évek végéig – egy-két kivétellel – csak Párizsban, a Magyar Műhelynél jelenhetnek meg; kötete is 1970-ben, a kés, a kéz, a hal címen. A rendszerváltás után két magyarországi verseskötete is napvilágot lát – Az ellopott történelem. Versek 1944–1992 (Typotex), Scintilla,(1999, Széphalom Könyvműhely) –, és folyamatosan publikál számos folyóiratban, antológiákban. 1993-as kötetére IRAT-díjat, 2001-ben József Attila-díjat kapott. Ugyanebben az évben Budapesten halt meg.

Mándy Stefánia: a születésem

a születésem napja nem ajándék
a születésem napja nem nap
a születésem órája nem óra
a születésem perce nem perc
a születésem sorsa nem a csillagoké
a születésem csillaga nem sors
a születésem nem függ a jós mutatótól
a születésem ideje nem idő
a születésem helye nem hely
a születésem ünnepe nem ma
a születésem ajándéka nem telefonkönyv
a születésem virága nem ciklámen
a születésem napja nem csilló gyermeköröm
a születésem napja szüntelen pillanatfény
a születésem pillanata oszcilláló számsor
mindenkori kezdet
1 9 1 8 1 1 0 5
éj fél

A Petőfi irodalmi Múzeumban Mándy Stefánia 100, „egyetlen pontot végtelen vonallá" címmel november 5-én, hétfőn emlékestet rendeznek a tiszteletére.

A Szép Szónál indult, verseskötetet 1941-92 közt csak Párizsban publikálhatott költő és az Európai Iskola alkotóinak egyik vezető teoretikusa, Vajda Lajos monográfusa, művészettörténész alakját és szellemét idézi fel születése 100. évfordulóján:
Faragó Borbála irodalomkritikus, Horváth Ágnes művészeti író, Abért Miklós matematikus, Gebauer Márton egyetemi hallgató, Jász Attila költő és Villányi László költő. A műsort Györe Balázs író vezeti. A Literán A láthatatlan hallgatóság című versét olvashatták eddig a Literán.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.