hirdetés

Kazuo Ishiguro nyerte a 2017-es irodalmi Nobel-díjat

2017. október 5.

A Svéd Akadémia döntése alapján 2017-ben a legrangosabbnak számító irodalmi kitüntetést, az irodalmi Nobel-díjat Kazuo Ishiguro nyerte el. – Cikkünk folyamatosan frissül!

hirdetés

Bob Dylan (2016), Szvetlana Alekszijevics (2015), Patrick Modiano (2014), Alice Munro (2013), Mo Jen (2012), Tomas Tranströmer (2011), Mario Vargas Llosa (2010), Herta Müller (2009) után – hogy csak az előző nyolc évre tekintsünk vissza – Kazuo Ishiguro írónak ítélte a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat.

A döntést 2017. október 5-én 13 órakor jelentették be Stockholmban.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg 9 millió koronás (294 millió forintos) pénzjutalmat – kiérdemli.

Kazuo Ishiguro a Svéd Akadémia indoklása szerint azért érdemelhette ki az irodalmi Nobelt, mert "hatalmas érzelmi erejű regényeiben, a világgal való illuzórikus kapcsolatunk mélységét tárja fel”.

Kazuo Ishiguro 1954-ben, Nagaszakiban született, hatéves kora óta Angliában él. Származása dacára az egyik legjelentősebb és legelismertebb kortárs angol prózaíró napjainkban. Főműve az 1989-ben megjelent Napok romjai, melyből 1993-ban utóbb nyolc Oscar-díjra jelölt film készült. Ne engedj el… című regénye ugyancsak óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a Time magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé. A szerzőtől legutóbb a Cartaphilus Kiadónál napvilágot látott kötet, A lebegő világ művésze az író második regénye, mely 1986-os megjelenése után elnyerte az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Whitbread-díjat. Ishiguro művei szerte a világon negyvennél is több nyelvre lefordítva gyarapítják rajongóinak táborát.
1989-ben Napok romjai című regényéért Man Booker-díjat nyert el.
„Jó író sok van – a jó regényíró azonban igen ritka. Kazuo Ishiguro igazi ritkaság”– írta róla a New York Times.

Ishiguro regényei magyarul:
A Pale View of Hills, 1982 / A dombok halvány képe, Cartaphilus, 2014, ford. Todero Anna
An Artist of the Floating World, 1986 / A lebegő világ művésze, Cartaphilus, 2013, ford. Todero Anna
The Remains of the Day, 1989 / A főkomornyik szabadsága, Európa, 1992, ford. Kada Júlia; Napok romjai, Cartaphilus, 2010; Európa, 2015, ford. Kada Júlia
When We Were Orphans, 2000 / Árva korunkban, Európa, 2002, ford. Tábori Zoltán
Never Let Me Go, 2005 / Ne engedj el!, Palatinus, 2006; Cartaphilus, 2011; Európa, 2016, ford. Kada Júlia
The Buried Giant, 2015 / Az eltemetett óriás, Európa, 2016, ford. Falcsik Mari

„Ishiguro több műfajban kipróbálta magát, és kettőben maradandót alkotott. A napok romjai - magyarul A főkomornyik szabadsága címen jelent meg - klasszikus angol regény, főúrral, már a hülyeségig lojális komornyikkal, az Árva korunkban krimi, a Ne engedj el pedig - nem klasszikus, tehát nem kreált szavakkal dobálódzó űrlények armadáját felvonultató - sci-fi, enigmatikus, fantasztikus könyv...” (Magyar Narancs, Kolozsi László)


Az eltemetett óriásról (ford. Falcsik Mari) írja a KönyvesBlog: „Ishiguro könyve azonban csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light, hiszen az író megint kedvenc témájához, az emlékezéshez, az emlékezés és az identitás összefüggéseihez nyúl: az emlékezés és a felejtés ezúttal pedig nem csak az egyén, hanem egy-egy adott közösség életét is alapvetően befolyásolja.”

A 2000-ben jelent meg 2006-ban Piotr Czapla és Marek Paryz interjúja Ishiguróval. Abban nyilatkozza: „Amikor regényt írok, tényleg igyekszem nem gondolni arra, melyek a nyilvánosság előtt folytatott viták leggyakoribb témái. Azok a törvényszerűségek érdekelnek, amelyek bizonyos időközönként érvényesülnek az emberiség történetében. Arról akarok írni, ami túlmutat az aktualitásokon. (...) nem hiszem, hogy erkölcsi felelősséggel tartoznék az olvasóknak – inkább magamnak vagyok felelős. Tudom, mit tehetek meg mint író, és mit nem. Például kerülöm a tények meghamisítását. Emellett úgy gondolom, kicsit vissza kell fognom a fantáziámat, ha a társadalmat ábrázolom, bár engem ez nem nagyon érint, mert nem írok freskószerű regényeket. Mindenesetre rejtőzködik bennem egy rendőr, aki időnként pirosra váltja a lámpát”.

A Ne engedj el című regényébe a Literán, A eltemetett óriás című regényébe Falcsik Mari fordításában az Európa Könyvkiadó oldalán és a Könyvesblogon olvashatnak bele.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.