hirdetés

90 év, félszáz dráma

Születésnapi köszöntés Hubay Miklósnak

2008. április 2.
Hubay Miklós drámaírót köszöntötték április 2-án este hattól a Petőfi Irodalmi Múzeumban kilencvenedik születésnapja alkalmából: a Károlyi Palotában ez alkalommal kiállítás is nyílt a majdnem ötven darabot írt szerző drámáinak plakátjaiból.
hirdetés

Az alkalomból E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója, Sauro Albisani költő-műfordító, Görgey Gábor, a Magyar PEN Klub elnöke, Vasy Géza, az Írószövetség elnöke, Lator László költő, Makovecz Imre a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Lengyel György rendező, nagy András, a Magyar Színháztudományi Intézet igazgatója, Kenyeres Zoltán egyetemi tanár, Szabó B. István irodalomtörténész és Barabás Zoltán, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke mondott köszöntőt. 
 
E. Csorba Csilla és Hubay Miklós (Fotók: Gáspár István Gábor)
 
Első színművét (Hősök nélkül) 1942-ben mutatták be, majd gyorsan be is tiltották a Nemzeti Színházban. 1942-től ösztöndíjasként Genfben élt és dolgozott. 1944 márciusában az antifasiszta nemzeti összefogás fórumaként itt szervezte újjá a Magyarországon betiltott Nouvelle Revue de Hongrie-t, amelyet 1946-ig szerkesztett is. 1945-1948 között a genfi magyar könyvtár vezetője, a magyar kulturális ügyek ottani intézője volt.
 
Hazatérése után 1949-1957 és 1987-1995 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán drámatörténetet tanított, 1955-1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Az 1956-os forradalom idején a Szabad Magyar Rádió irodalmi adását vezette. 1974-től 1988-ig a Firenzei Egyetemen magyar tanszékén tanított, közben 1981-1986-ig a Magyar Írók Szövetségének elnöki tisztét is ellátta. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 1994-től 2001-ig a Magyar PEN Club elnöke volt, 2001-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
 

Hubay hősei sorsában elsősorban a tragikumot és az erkölcsi nagyságot keresi és mutatja be (Tüzet viszek, Késdobálók). Színpadi paraboláiban politikai témákat öltöztet antik köntösbe. Sikert arattak feszes szerkezetű, tömör egyfelvonásosai (Ők tudják, mi a szerelem, Antipygmalion, Te, Imre, itt valami ketyeg).
 
A Színház a cethal hátán (1974) című színműve a Comoedia Balassi Menyhért árultatásáról című, ismeretlen szerzőjű, XVI. századi drámát dolgozta fel. Egyik legnagyobb sikere Petrovics Emil C'est la guerre című operájának szövegkönyve, valamint az első magyar musical, az Egy szerelem három éjszakája, amelyet Ránki György zenéjére Vas Istvánnal írt. Jelentős a műfordítói munkássága, több tanulmánykötetet is írt.
 

1994-ben vehette át a Kossuth-díjat, háromszor a József Attila-díjat (1955, 1965, 1975), 1997-ben Szép Ernő-díjban részesült, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2005-ben a Prima Primissima-díjat.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.