Székely Csaba

A jövő

Adj még kristály éjszakát
és titkos vallató-szobát
már senki nincs
kit meg ne törtem volna
Adj korlátlan hatalmat
föld felett és föld alatt
És nyomás alám, bébi,
vonagolva!

Adj kokszot, szodómiát
vágd ki az utolsó fát
hadd dugja fel magának
a kultúra
Adj falat Berlinen át
adj még Sztálint, adj Szent Pált
Láttam a jövőt, testvér,
elpusztulva.

Lám, hogy csúszik szét, szétcsúszik majd minden
Nem lesz semmi
Nem lesz semmi, mit az elme elgondol
A vihar, a világvihar már
a küszöbön zúg
s feldúl mindent, mi a
lélek hangján szól
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent

Soha fel nem ismerhetsz
így volt ez, és így is lesz
én, a kis zsidó, írtam
a Bibliádat
Már láttam virágkort, bukást
hallottam minden krónikást
de élet mindig is a szívből támadt
A szolgád érti parancsod
és hirdeti a fagyos szót
hogy „vége”, hogy már minden
le van fújva
Lejárt az angyalok kora
csattog az ördög ostora
Jövőd előtted hever
elpusztulva.

Lám, hogy csúszik szét, szétcsúszik majd minden
Nem lesz semmi
Nem lesz semmi, mit az elme elgondol
A vihar, a világvihar már
a küszöbön zúg
s feldúl mindent, mi a
lélek hangján szól
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent

A régi rendet óvni nem lesz többé mód
csak szétrobban a belső világod
az úton lidércfény kísér, meglátod
és egy fehér sanzon
és lesz egy nő is, aki lóg a fán
nászfátyol leng majd besüppedt arcán
és költőcskék próbálnak ezerszám
úgy szólni mint Charlie Manson
és a fehér sanzon.

Adj falat Berlinen át
adj még Sztálint, adj Szent Pált
adj Krisztust
Hirosimát szertehullva
Roncsold szét a magzatot
a kölyköktől agybajt kapok
Láttam a jövőt, bébi,
elpusztulva.

Lám, hogy csúszik szét, szétcsúszik majd minden
Nem lesz semmi
Nem lesz semmi, mit az elme elgondol
A vihar, a világvihar már
a küszöbön zúg
s feldúl mindent, mi a
lélek hangján szól
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!
Vajon ez mit jelent
Azt mondták: BÁND MEG! BÁND MEG!

Marosi Lajos

Alleluja

A Dávid titka hárfa volt,
Mondják, az Úr örült, ha szólt.
Nagy ügy neked a dal, s a húrok húrja?
Csak jön, mint itt, a kvart, a kvint,
A lágy esés, s a dúr megint,
Királyi vétkes zengi, alleluja!
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!

Erős hited is jelre várt,
A nő medencevízbe szállt,
Legyűrt, a holdas éj mögé lapulva,
A konyhaszékre rákötött,
Lenyírt, a trónról ellökött,
S az ajkaidról szívta: alleluja.
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!

Korábban jártam itt talán,
Köszönt a kő szobád falán.
Magány után veled születtem újra.
A címer, láttam, büszke rád  ¬
Nem édes-győztes út a vágy,
De hűvös és rekedtes alleluja.
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!

Először hagytad: tudjam én,
Hogy is megy itt, a földtekén,
De nem mutatod azt nekem meg újra?
Hogy énem benned testesült,
A szent galamb fölénk repült,
S volt minden sóhajunk egy alleluja.
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!

Lehet, van Úr az égbe fent...
Szerelmi sorsom mondja lent:
„Te lőj előbb, ha gyors a másik ujja!”
Az nem sikoly, mit hord az éj,
Nem úgy kiált, kit ért a fény –
Az hűvös és rekedtes alleluja.
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!
Alleluja, alleluja,
Alleluja, alleluja!

Sefüle Sefarka

(The Future)

Add vissza az éjszakám,
a kínzókamrám, álruhám,
ha senki nincs,
az ember majd kit gyötör?
Hatalmat adj mind fölött,
minden lelket megtörök,
na, feküdj mellém, bébi,
jössz, vagy lövök!

Kokó kell és anál szex,
nem maradt fa több, csak ez,
hát fogd, s a kultúrád
lukába dugd föl!
Add vissza Berlin falát,
ide Sztálint és Szent Pált,
a jövőt láttam, haver:
mindent megöl.

Szétcsúsznak a dolgok, minden kötés lazul,
nem lesz semmi,
semmi, ami szabályozható.
A világ nagy vihara már
átlépett a kapun,
és a lélek rendje
végleg felborult.
„Bűnöd bánd, esengj, esengj!”
Mondják, de mit jelent?

Nem tudod, hogy ki vagyok,
se nem tudtad, se nem fogod
én a kis zsidó,
Bibliát írtam.
Én láttam népet, sok nagyot,
és hallottam, mind elbukott,
a szerelem volt csak, mi tovább bírta.
A szolgád vagyok, parancsod
kimondom tisztán: halljátok,
hogy vége, nem megy tovább,
minden ledől.
És most a menny már nem forog,
az ördög ostora ropog,
hát készülj, itt a jövő:
mindent megöl.

Szétcsúsznak a dolgok, minden kötés lazul,
nem lesz semmi,
semmi, ami szabályozható
A világ nagy vihara már
átlépett a kapun,
és a lélek rendje
végleg felborult.
„Bűnöd bánd, esengj, esengj!”
Mondják, de mit jelent?

Ha majd az ősi kódnak titka
kiderül,
az életed rögtön megsemmisül.
Az úton fantomok,
és tűzvész vesz körül,
míg az őrült táncol.
Egy nőt látsz lógni,
lába van felül,
a ruhája az arcára terül,
a sok kis ócska, pocsék költő
összegyűl,
hogy szóban Hasfelmetszőt játsszon,
míg az őrült táncol.

Add vissza Berlin falát,
ide Sztálint és Szent Pált,
ide Krisztust,
ide Hirosimát.
Nyírj ki még egy embriót,
hisz’ minek kéne több utód,
a jövőt láttam, bébi:
mindent megöl.

Szétcsúsznak a dolgok, minden kötés lazul,
nem lesz semmi,
semmi, ami szabályozható
A világ nagy vihara már
átlépett a kapun,
és a lélek rendje
végleg felborult.
„Bűnöd bánd, esengj, esengj!”
Mondják, de mit jelent?

Kisantal Tamás

Hallelúja

Megpendül a hárfahúr,
Dávid szól, hogy él az Úr
Nem neked zeng már a hangszer húrja
Így jön mind egymásután
Mollra könny és dúrra báj
A bús király csak zengi hallelúja
Hallelúja, Hallelúja
Hallelúja, Hallelúja

Erős a hit, de kell a jel
Egy lány fürdött a holdfényben
Oly szép volt, csak nézed újra s újra
Eljött hát, hajad lehullt, trónodra szállt
Majd megcsókolt, és ajkad halkan súgta: hallelúja
Hallelúja, Hallelúja
Hallelúja, Hallelúja

Rémlik, hogy már jártam ott
Ismerős a ház, ahol
Magányosan laktam én a múltban
Látom a zászlódat győztesen
De a szerelem nem győzelem
Csak hideg és üres dal: hallelúja
Hallelúja, Hallelúja
Hallelúja, Hallelúja

Te mutattad meg énnekem
Mi az igaz itt, és mi nem
De többé már nem lépünk rá az útra
Emlékszem, amikor benned én
A szentlélek is elkísért
És minden egyes csókunk: hallelúja
Hallelúja, Hallelúja
Hallelúja, Hallelúja

Isten, talán ott vagy fent
A szerelmem csak annyit jelent
Hogy aki követ dob rád visszadobom újra
Nem sírom át az éjszakát
Nem látom már a fényt tovább
Hideg és üres lesz a hallelúja
Hallelúja, Hallelúja
Hallelúja, Hallelúja

Bajnóczy Zoltán

A holnap

Kéne most az a csorba hold
s a tükröm, sok vad titka volt,
nincs társaság,
új áldozatom hol van?
Kéne béklyó, az tehet
gyönge rabbá lelkeket,
Bújj ma hozzám, baby,
hadd ne mondjam!

Kéne crack és kéne szex,
A Föld utolsó fája lesz
az emlékjel, ha a versem
elhantoltam.
Kéne vasfüggöny megint,
Várom Szent Pált és Lenint,
Ó, mert a holnap, testvér:
átkozottabb.

Minden foszlik már, foszlik szerte-széjjel,
És az erény,
És az erény majd egy sötét kútba fúl,
A szélvész, a szélvész minden
határt szétszakított,
és a lelkünk mélyén
káosz lett az úr.
És csak szól: ZSIVÁNY, ZSIVÁNY,
Csak tudnám, mit kiván.
És csak szól: ZSIVÁNY, ZSIVÁNY,
Csak tudnám, mit kiván.
És csak szólt: ZSIVÁNY, ZSIVÁNY,
Csak tudnám, mit kiván.

Engem látni nem lehet,
múlt és jövő eltemet,
Kis zsidóként írtam
a Bibliát még.
Láttam bukni hősöket,
Sorsuk engem is követ,
te szeress csak, és megóv majd egy árnyék.
A szolgád jön, mert dolga van,
szóljon bátran, boldogan:
Vége van már, nem lesz többé
rossz nap.
S a mennyben mától nincs tovább,
az ördög rázza ostorát,
De készülj fel, a holnap:
átkozottabb.

Minden foszlik már…

Végül majd gúnyt űznek itt minden szabályból,
És megfosztanak minden magánytól,
Démon kísért,
S majd a tűzvész szikrát szór,
hív egy árja ének.
Lóg majd a nőd is,
fogják lábánál,
arca eltűnt, szoknya hullt rá már,
s az összes álszent, piti firkász terád jár
rabjaként a költő névnek,
hív egy árja ének.

Kéne vasfüggöny megint,
Várom Szent Pált és Lenint,
Kéne Jézus,
kéne Csernobil még.
Ölj meg még egy magzatot,
Úgyis csak gondot adott,
És mert a holnap, baby:
átkozottabb.

Minden foszlik már…

És csak szól: ZSIVÁNY, ZSIVÁNY...

Az eredeti szövegek a Libri Cohen-oldalán olvashatóak.