A könyvek digitálissá tételre amerikai példákat keresett az National Public Radio egyik riportjában (a linkre kattintva az eredeti riport is meghallgatható). A folyamat most ott tart, hogy egyelőre a szerzői jog által már nem védett, régi könyvek digitalizálása folyik. Az információhoz való ingyenes hozzájutásra jelenleg kétféle, ellentétes módszer van.

A bostoni városi könyvtár igazgatója elmondta: minden a könyvtárban található könyv eddig a bostoniak tulajdona volt csupán, ezen változtatva, szeretnék a könyveiket az egész világon ingyenesen elérhetővé tenni. Tizennyolc másik könyvtárral együttműködésben folyamatosan maguk digitalizálják a szerzői jog alá már nem eső könyveiket, amely bár több évbe, és nem utolsó sorban több milliárd dollárba kerül, az egész világ számára, bármely internetes keresővel elérhetővé lesz.

 

 

 

A bostoni városi könyvtár

Ezzel szemben például a Harvard Egyetem más utat jár: a Google-lal összeboltolva megkönnyítik saját helyzetüket, mivel a digitalizálás túl nagy feladat volt, még magának a Harvardnak is. A keresés tehát úgy működik, hogy a Harvard egyik kiadványára Google-ön rákeresve az egyetem értesítést kap, létrejön egy kvázi virtuális kölcsönzés, és a könyv máris olvasható. A könyv olvasása csakis a Google-ön keresve és a Harvard oldalán keresztül lehetséges. Ha például a Yahoo-n keresünk rá egy harvardos könyvre, csakis olyan linkeket kapunk, amelyek a könyv megvételét ajánlják fel, a könyvbe belenézni nem lehet.

A Google-lal ellentétes stratégiát követ az Internet Archive elnevezésű nonprofit kezdeményezés, amelynek célja olyan online végtelen digitális könyvtár létrehozása, amely a weboldalak tartalmainak összegyűjtésével jön létre. Az egyik alapító, Buster Cale szerint egyre kevésbé érdekük a fiataloknak eljutni egy könyvtárba, ebből adódóan a könyvtáraknak is egyre nagyobb probléma becsalogatni a fiatalokat. Az Internet Archive jelenleg több mint 80 könyvtárral dolgozik együtt szerte Amerikában, hogy segítsen nekik minden keresőmotoron kereshetővé tenni tartalmaikat. A feladat azért is kerül több millió dollárba, mert körülbelül 30 dollár egytelen könyv online-ná tétele.

Hogyan is történik a digitalizálás? Elsőre talán nem gondolnánk, de tipikus kulimunkával. Borges álmai megvalósultak: több tucat ember dolgozik reggel nyolctól éjfélig azon, hogy digitalizálják a régi könyveket. Olyan gyorsan dolgoznak, hogy négy másodperceként szkennelnek be egy dupla könyvoldalt. Hetente mintegy ezer könyvet sikerül így digitalizálni. A dolog könnyebben megy azoknak, akik nem egyedül, hanem stratégiai partnerrel dolgoznak: a Harvard Egyetemnek például a Google-lal a lehetőségek végtelen tárháza nyílik meg, hiszen ha rákeresünk az egyetem egyik kiadványára akkor a Google kiadja a könyvhöz kapcsolódó hasonló kiadványokat, újságcikkeket, sőt még térképet is, amely megmutatja az összes helyet, amely meg van említve a könyvben.

Sőt a Google-lal lassan olyan könyvek is kereshetővé és olvashatóvá válnak, amelyek még szerzői jog által védettek. A Google könyvkeresőjének vezetője, Adam Smith elmondása szerint üzleti terveik között van partnerkönytáraik - a Stanford Egyetem, a New York Public Lirary összekötése a Harvard könyvtárával. Továbbá nem tervezik a könyvekhez való hozzájutás fizetőssé tételét. Pontosan ebből adódik az Internet Archive képviselőjének Buster Cale-nek az aggodalma, hiszen így a Google a hirdetőire támaszkodik, amelyek miatt lehetséges, hogy olyan könyvek, amelyek egy versenytárs kiadásában vannak, egyszerűen ki lesznek hagyva a keresési eredményekből. Az ilyen fajta szűrés fals képet ad; ha az információ csak egy helyről érhető el, akkor az valójában nem is elérhető. Adam Smith mindezt cáfolta, hiszen mint elmondta szerződéseik a partnerkönyvtáraikkal nem kizárólagosak: ha a Harvard egy nap úgy dönt, hogy minden kereső számára elérhetővé teszi könyveit, ebben a Google nem tudja megakadályozni: a könyveket bármikor újra lehet szkennelni.

 

 

A Harvard könyvtára

Végül utána érdeklődtünk, hogy is megy ez Magyarországon, hiszen a Széchényi Könyvtár digitális adattára a MEK szorgosan digitalizálja régi könyveit, van is saját keresője, de a Google-lel nincs megállapodásban, a MEK linkjeit a Google csupán indexeli, mint minden más találatot. És hogy miért? Voltak tárgyalások, ám a Google-t elsősorban - sarkos példával élve - a Harry Potter-könyvek érdekelték, a régi könyvek nem annyira, ám az új könyvek szerzői jogok miatt nem digitalizálhatók. Így a megállapodás még várat magára.