hirdetés

A hagyomány mint repertoár

Závada Péter Horváth Péter-ösztöndíja elé

2017. november 30.

A Roncs szélárnyékban (2017) című, a személyesség felől mindinkább a személytelen beszédmód felé elmozduló, a beszélő tudatában megképződő élményekre koncentráló, a tárgyias líra hagyományába illeszkedő, ugyanakkor egy korszerűen érvényes, kortárs nyelven megszólaló verseskötet egyedi, hasonlíthatatlan, érett lírai világot tár elénk... – A Horváth Péter-ösztöndíjas Závada Pétert Keresztury Tibor méltatja.

hirdetés

Tágabb irodalomtörténeti horizontból lesz majd biztonsággal megítélhető annak a fordulatnak a jelentősége, amivel a nyolcvanas években született, első kötetével többnyire 2010 után jelentkező nemzedék pezsdítette meg a kortárs magyar költészet állóvizét. Az azonban kortársi távlatból is bizonyos, hogy az új nemzedék legnagyobb hatású lírikusainak legszűkebb élbolyában Závada Péternek bérelt helye van.

Ez az a generáció, mely immár végérvényesen és visszavonhatatlanul szakít avval a lírafelfogással, melyet Gottfried Benn már 1951-ben így figurázott ki: „a nyilvánosság (...) úgy képzeli: emitt van egy ligetes táj vagy egy naplemente, amott pedig áll egy melankolikus hangulatú fiatalember vagy kisasszony, s máris megszületik egy vers. Nem, ilyen módon nem születik vers. Egyáltalán: vers nagyon ritkán születik, a verseket csinálják." De idézhetnénk a „a dalnok énekel, a hallgató elragadtatottan hallgatja"-típusú befogadói szituációt epésen kritizáló nagy lengyel szkeptikus, Gombrowicz véleményét is annak érzékeltetésére mitől távolodott a fiatal magyar líra fényévekre el: „A tiszta, verses költészetben a túlzás gyötör; túl sok költészet, túl sok költői szó, túl sok metafora, túl sok szublimáció és végül túlzott sűrítés, megtisztítván minden költőietlen elemtől: vegytani anyaghoz lesz hasonló a vers. (...) A költőkben nemcsak ájtatosságuk zavar, az, hogy minden kompenzáció nélkül teljes mértékben átadják magukat a Költészetnek, hanem a valósággal szemben folytatott struccpolitikájuk is: védekeznek a valóság ellen, látni vagy elismerni sem akarják, szándékosan hozzák magukat bódult állapotba, ami nem erő, hanem gyengeség. (...) Egyszer s mindenkorra szakítanunk kell azzal a súlytalan gondolattal, hogy »a művészet elragadtatást kelt bennünk« és hogy »gyönyörködünk a művészetben«. Nem, a művészet csak bizonyos mértékig kelt elragadtatást, és a gyönyörűségek, melyekben részesít, kétségesek."

Závada Péter ebben a szellemben kibontakozó pályakezdését nem korlátozták görcsök, igazodási pontok, elvárások és konvenciók – úgy robbant be a magyar művészeti szcénába, mint akinek a legtermészetesebb közege ez. Indulása szemmel láthatóan mégsem a csiszolatlan őstehetség ösztönös térfoglalásaként jellemezhető: a költői magatartás megfelelési kényszerek nélküli szabadságát kezdettől a tudatos építkezés professzionális gesztusai hatják át. Noha az új művészgeneráció meghatározó tagjaihoz hasonlóan műfaji karantének helyett Závada számára is a határokat lebontó összművészeti attitűd az irányadó, úgy lett szinte egycsapásra népes rajongótáborral rendelkező korosztályos ikon, hogy művészi kibontakozásának tevékenységi köreit, megnyilvánulási formáit önreflexív gondolkodás kontrollálja, s választja egymástól szét.

Népszerűségéhez nyilván hangsúlyosan járult hozzá az 1996-ban Süveg Márkkal megalapított Akkezdet Phiai nevű együttes hangos, országos sikere, s a slam poetry esteken való fellépések sora. Závada alkatát, művészi attitűdjét ugyanakkor jól jellemzi, hogy az amerikai rap-hagyományhoz, másrészt a hetvenes-nyolcvanas évek magyarországi posztmodernjéhez, mások mellett Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc vagy Tóth Krisztina lírájához visszanyúló Akkezdet Phiai tevékenysége is erősen szövegcentrikus. „Az Akkezdet Phiai rapjei rímes, ritmikus, gyakran politikus, szójátékokkal teli gondolatfolyamok. Posztmodern lett a zenénk is: a hagyományt mint repertoárt használjuk föl. Átértelmezzük, szétszedjük és újra összerakjuk a komoly-, nép- és világzene, a blues, a jazz elemeit" – mondja minderről egy interjúban.

Mindemellett Závada Péter műhelyében jelentékeny színházi tevékenység ki-bontakozásának is tanúja lehetett a pályáját követő figyelmes érdeklődő: dramaturgként, dráma-, dalszöveg- és operalibrettó-szerzőként többek között dolgozott a Krétakörrel, a Tünet együttessel, a Mohácsi fivérekkkel és a Katona József Színházzal egyaránt.

Mégsem véletlen, hogy a Horváth Péter Ösztöndíj kuratóriuma Závada Pétert most mindenek előtt és fölött költőként ismeri el az egyik legjelentősebb magyar irodalmi díjjal. Az Ahol megszakad (2012), a Mész (2015) és legfőképp az októberben megjelent harmadik, Roncs szélárnyékban (2017) című, a személyesség felől mindinkább a személytelen beszédmód felé elmozduló, a beszélő tudatában megképződő élményekre koncentráló, a tárgyias líra hagyományába illeszkedő, ugyanakkor egy korszerűen érvényes, kortárs nyelven megszólaló verseskötet olyan egyedi, hasonlíthatatlan, érett lírai világot tár elénk, mely ellenállhatatlanul ragadja magával a befogadót. Olyan eredeti, karakteres költői univerzum ez, melynek mélyén ott pulzál a legtágabb értelemben vett poétikai hagyomány tapasztalata Tandoritól Petrin, Kemény Istvánon, Szijj Ferencen át Eliotig, Ezra Poundig, Celanig, Gottfried Bennig, Ted Hughes-ig, Sylvia Plathig vagy Tranströmerig, ennek nyoma mégsem közvetlen hatásként, hanem az elsajátított tradíció aranyfedezeteként épül bele egy autonóm, jelentős költészet szövetébe, anyagába. Olyan költészetébe, melynek jövőbeli távlatai az eddigi három verseskönyv eltérő megszólalásmódja által jelzett megújulási képessége által beláthatatlanok.

Hölgyeim és Uraim! Azt a költőt díjazzuk most, aki követői, rajongói révén az elmúlt évek során alighanem a legtöbbet tette a kortárs magyar költészet népszerűsítéséért, új, fiatal olvasórétegek megnyeréséért – nem beszélve arról, hogy az idén már harmadszor jutott be a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj legjobb három jelöltje közé. Díjazása a kuratórium egybehangzó véleménye szerint több mint megérdemelt.

Keresztury Tibor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.