hirdetés

A hely szelleme II. – Mészöly Kisorosziban

2017. május 3.

A hely jelentősége az új magyar prózairodalom szemléletében, a Mészöly-műhelytalálkozók második epizódjára került sor Kisorosziban. A meghívott vendég Nádas Péter és Márton László volt. – Az eseményről szóló beszámolót és képriportot olvashatják.

hirdetés

A Mészöly Miklós Egyesület együttműködve Kisoroszi Önkormányzatával, 2016 októberében útnak indított egy évi két alkalomra tervezett rendezvénysorozatot, amelyen a szervezők szándéka szerint a Kisorosziban életük meghatározó részét töltő írók kapcsolatrendszerének, ott keletkezett műveinek összefüggéseit kívánják feltárni és láthatóvá tenni, részben az írók, részben irodalomtörténészek, esztéták, kritikusok, illetve szemtanúk közreműködésével.

Április 22-én, szombaton a Kisoroszi Önkormányzata által nemrég kulturális célokra megvásárolt Ujváry Műteremben gyűltek össze a vendégek és az előadók a sorozat második etapjára.

Az Újváry műteremben

Mint az eseményt megnyitó Nádasdy-Csontos Elek polgármester is elmondta, Ujváry Ignác a 19. század végének élvonalbeli festője volt (Benczúr-, Lotz-, majd Székely Bertalan-tanítvány), aki pályájának csúcsán a század utolsó éveiben Kisorosziba telepedett, és a háza mellett építette meg műtermét. Jankovics József, a Mészöly Miklós Egyesület tiszteletbeli elnöke vázolta az összejövetel távlati, illetve aznapi programját.

Polgármesteri megnyitó

Az első előadó Márton László író volt, aki „Az író elvonul - Az írás magánya és a társas élet” címmel a valóságos és irodalmi terek tipológiáját vázolta fel a mészölyi életmű összefüggéseiben.

Márton László
Jegyzetek Mészöly Miklósról
Kisoroszi, 2017. április 22.

MM és a tér. A táj.
MM prózája többnyire a tér elrendezésén, felmérésén, az objektumok számba vételén alapul, eszerint rendeződik el.
Robinson-típusú próza, legalábbis a Filmig, csak éppen központi szubjektum nélkül, és a narrátor távol van a cselekvő személyek teloszától.
A terep azáltal válik tájjá, hogy kommunikációs folyamat zajlik a személyek és a dolgok között (kétirányú).
Lásd Jelentés öt egérről, ahol az állatszereplők hordozzák azokat a háborús tapasztalatokat, amelyeket valójában a novellabeli házaspár halmozott fel.

Az előadó indításképpen visszaemlékezett ifjúkorára, amikor is biciklivel szokta volt meglátogatni kisoroszi otthonában Mészöly Miklóst, majd az életmű összefüggéseire térve három fő helyszínt nevezett meg és elemzett, amelyek az írói életmű alakulásában fontos szerepet játszottak. Az első ilyen a Duna-táj volt, amely a szülővároshoz, Szekszárdhoz, valamint a Gemenci-erdőhöz kötődött, s amely kimutatható hatást gyakorolt Mészöly korai életművére. A második életrajzi szakaszban Budapest és a Városmajor utca játszott főszerepet, hiszen ki ne emlékezne például a Film című kisregény Csaba utcai vánszorgására. A harmadik fontos helyszín pedig – nyilvánvalóan – Kisoroszi volt, megint csak a Dunával, a túlparti dombokkal és egyéb jellegzetességekkel; aminek külön érdekessége, hogy a Szentendrei-sziget és a Dunának ez a szakasza más táji és lokál-kulturális övezetet jelentett Mészöly számára, mint a fiatalkori Duna-élmény.

Márton László esszét mond

Márton László lebilincselő verbális esszéjében nem a modellezés, a leírás és a leltár bizonyult izgalmasnak, hanem azok a nyelvi, szellemi, történeti, magánemberi és esztétikai összefüggések, kontextusok, amelyeket az előadó briliánsan felvázolt.
Az ezt követő hozzászólások és beszélgetés után Márton László legutóbbi könyvét, a Hamis tanút dedikálta az érdeklődőknek. A résztvevők együtt ebédeltek a Rácz Fogadóban, s mire visszatértek az Ujváry-műterembe, már ott várt a délutáni vendég, Nádas Péter, akivel először is körbesétáltak a műteremhez tartozó, a folyóra kifutó szép nagy kertben, amelyből (mit tesz a sors!) a lombok fölött is jól látszott a szomszédos ház felső szintje, amelyben az író először lakott Kisorosziban a hatvanas évek végén.

Ott úsztam… – De vissza nem? 

Az Ujváry-műterem kertjének végében, a Duna-parton Nádas Péter elmesélte, hogy egyszer, amikor Mészölyéket várta, elébük úszott a kompig. Majd azt is elárulta, hogy visszafele nem úsztak szemben az árral, hanem a parton sétálva érkeztek meg akkori lakhelyéhez.

A terepszemle után a kiváló Nádas-kutató, Bagi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem tanára beszélgetett a szerzővel – aki emberi, írói, érzelmi és szellemi vonásainak teljességében mutatta be Mészöly Miklóssal való szakmai és baráti kapcsolatának alakulását, vitapontjait és nézetazonosságait. Nádas összevetette az ő életének fő helyszíneit is, amelyek közt érdekes módon szintén ott volt a Duna, bár a folyó leányfalui, s nem „pannon” szakasza, szintén ott volt Kisoroszi, és évtizedek óta, mint sokan jól tudják, a zalai falucska, Gombosszeg.

Bagi Zsol kérdezi Nádas Pétert

A remek előadásnak beillő beszélgetés után Jankovics József a Jelenkor Kiadónál ősszel megjelenő Mészöly Miklós–Polcz Alaine-levelezés kapcsán vetett fel kérdéseket. A hallgatóság is melegen érdeklődött az íróbarátok kapcsolata, annak történeti és esztétikai vonatkozásai iránt, majd Nádas a helyszínen dedikálta új könyvét, a Világló részleteket.

(Az eseményt végigfotózta Teknős Miklós fotóművész, valamint Futaki József, a Helytörténeti Múzeum vezetője. A napi programot Szkárosi Endre költő, a Mészöly Miklós Egyesület ügyvezető alelnöke moderálta.)



hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.