hirdetés

A hét prózája – A rövid és a hosszú út

2018. szeptember 10.

Először csak érdekes, vicces, aztán többszöri meghallgatás után tanít is. Úgy, mint ez az alábbi történet, amit kisfiam szájtátva hallgatott végig. – A hét prózáját Szekeres Dóra választotta.

hirdetés

Pár nappal ezelőtt kezdtük olvasni a kisfiamnak A rabbi és az oroszlán című varázslatos mesegyűjteményt. Egy ideje többek közt a népmesék, Grimmek és egy 1967-es, kicsit vonalas, de például Mészöly Miklós-meséket is tartalmazó mesekönyv bűvöletében élünk. Azt hiszem, egy emberként lélegeztünk fel az apjával, mikor az esti mesék már nem rövidke képeskönyvek ezredszeri végig lapozgatásával és megbeszélésével teltek, hanem jöhettek az összetettebb, kalandos, tanulságos, néha félelmetes és megindító, „rendes" mesék.
A Kolibri kiadó új kiadványa régi hiányt pótol: a Bajzáth Mária válogatásában most megjelent hetven zsidó mese, legenda és történet az élet fontos kérdéseit és a jellegzetes zsidó ünnepeket járja körül, ám vallási hovatartozás nélkül, bárki megtalálhatja benne azt, ami egy kisgyerek számára a legfontosabb: a csodát. A csodát, ami varázslatos, titokzatos és lassan bontja ki rétegeit. Először csak érdekes, vicces, aztán többszöri meghallgatás után tanít is. Úgy, mint ez az alábbi történet, amit kisfiam szájtátva hallgatott végig.

 

Szekeres Dóra

 

***

 

A rövid és a hosszú út

Egy alkalommal rabbi Jehosua ben Hánánjá útnak indult. Hosszú ideig baktatott a kikövezett, egyenes úton. Amkor végre messziről megpillantotta a város épületeit, egy útelágazáshoz ért. Két út állt előtte: az egyik jobbra vezetett, a másik balra. Az egyik kényelmesnek és simának tűnt, míg a másik csupa kő és homok volt. Rabbi Jehosua ben Hánánjá nem tudta eldönteni, hogy melyiken induljon el. Körülnézett, és egy gyereket pillantott meg, aki egy fa árnyékában pihent. Megszólította:

− Fiam, mondd meg, kérlek, melyik út vezet a városba!

− Mindkét út a városba vezet − válaszolta a fiú.

− És melyik a jobbik?

Az egyik útra mutatván így szólt a gyerek:

− Ez a rövid és hosszú út.

A másikra mutatván pedig így:

− Ez a hosszú és rövid út.

− Ezek szerint nincs nagy különbség az utak között. A rövid úton fogok menni, ami kényelmesebbnek is tűnik, és gyorsabban oda is érek majd a városba.

Rabbi Jehosua ben Hánánjá elindult. Az út valóban rövid és kényelmes volt, így gyorsan közeledett a város felé. Már azt hitte, mindjárt odaér, amikor észrevette, hogy az út nem folytatódik. Gyümölcsösök és kertek állták el az útját.

− Amennyiben itt haladok tovább, úgy kerítéseken kell átmásznom, és kis ösvényeket keresnem. Ráadásul azt sem tudni, mikor fogok így eljutni a városig!

Rabbi Jehosua ben Hánánjá úgy döntött, visszaballag az útelágazáshoz. A fiú, akivel beszélt, még mindig ott ült. Rabbi Jehosua ben Hánánjá ismét megszólította őt:

− Fiam, miért mondtad, hogy ez a rövidebb út?

− Hát, nem mondtam azt is, hogy hosszú? − kérdezte a fiú.

Rabbi Jehosua ben Hánánjá megcsókolta a gyerek fejét.

− Ti, Izrael fiai mind bölcsek vagytok, a kicsitől a nagyig! Fontos dolgot tanultam ma tőled: Vannak olyan utak, melyek rövidnek látszanak, de valójában hosszúak, és vannak olyan utak, amelyek hosszúnak látszanak, de valójában rövidek!

Rabbi Jehosua ben Hánánjá elindult a hosszúnak látszó úton, és hamarosan megérkezett oda, ahová indult.

 

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.