hirdetés

Magyar írók Frankfurtban, múltbatekintések és disztópiák

2018. október 12.

Elkezdődött a Frankfurti Könyvvásár, ahol Danyi Zoltán A dögeltakarítóját, és Kiss Noémi Sovány angyalok című könyvét is bemutatják, Nietzschéről újabb biográfia készült, Bonhoefferről képregény, a "feminista disztópiák" száma pedig egyre gyarapodik. – Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

Elkezdődött a Frankfurti Könyvvásár

A Frankfurti Könyvvásár – amelyet idén hetvenedik alkalommal rendeznek meg október 10. és 14. között – a világ egyik legfontosabb könyvfesztiválja, szociális és kulturális eseménye. Öt napon keresztül tartanak a programok, ahova számos különböző országból érkeznek kiadói szakemberek, írók és a kultúra iránt érdeklődők. Ezeken a napokon még a záróra után sem fejeződik be a könyvvásár: Frankfurt városa tele van különböző programokkal, ahol további felfedezéseket tehetnek az oda látogatók. Korábban írtunk arról, hogy 2018-ban Grúzia, meglehetősen színes kultúrájával és irodalmával lesz a vendégország. Magyar írók is szerepelnek a meghívottak között: Danyi Zoltán A dögeltakarító című regénye jelenik meg Der Kadaverräumer címmel, és Kiss Noémi Sovány angyalok című könyve, Dürre Engel címen.

Márton László regénye a Két obeliszk, Die Überwindlichen címmel lát napvilágot, míg József Attila Szabad ötletek jegyzéke, Liste freier Ideen címmel olvasható mostantól németül.

Új biográfia készült Nietzschéről

Az első Nietzschéről szóló biográfiát a filozófus halála után kevesebb, mint tíz évvel (1908-ban) a legendás újságíró, H. L. Mencken írta. Könyvének szükségességét azzal magyarázta, hogy meg kell különböztetni azokat a dolgokat, amelyeket Nietzsche valóban gondolt és mondott, azoktól, amiket az „interpretálói" és az ellenségei állítottak kijelentéseiről. A filozófus megértése eleve nagy kihívást jelent, de az még nehezebbé teszi közelítéseinket, hogy számos elhamarkodott és átgondolatlan interpretációt találunk, ezért is folyamatos az igény mondatainak tisztázására. Sue Prideaux könyve, az I am Dynamite! az Evening Standard recenzense, Leo Robson véleménye szerint egy igencsak olvasmányos, ám megkerülhetetlen hiányosságokkal bíró biográfia, amely annak ellenére, hogy semmilyen tényt nem vesz garantáltnak, amelyet a korábbi életrajzírók megállapítottak, lejegyez bizonyos téveszméket.


Képregény született Dietrich Bonhoefferről

John Hendrix The Faithful Spy: Dietrich Bonhoeffer and the Plot to Kill Hitler címen alkotta meg képregényét, amelyet 10 éves kor feletti fiataloknak ajánl. A címben is megjelölt főhős Dietrich Boenhoeffer, evangélikus lelkész, a második világháború alatti német ellenállás egyik legemblematikusabb alakja, aki – az isteni törvény ellenére – megpróbálta megölni Hitlert, és az életével fizetett ezért. A The New York Times cikkében is megfogalmazódik, hogy első hallásra biztosan abszurd ötletnek tűnik ez a kifejezetten a fiatalokhoz szóló, megtévesztésekkel és robbanóanyagokkal teli képregény. Hendrix azonban mindezt úgy ábrázolja, mint a hit történetét. Főleg Bonhoeffer kivégzésének jelenetéről mondható ez el, amely egyértelműen fikcionális és sokkal inkább érzelmekkel telített, mint referenciálisan igazolható. Hendrix képregényében többször ábrázolja Hitlert farkasként, Bonhoeffer, a mártír alakját pedig olyanná rajzolja, amilyen Dávid lehetett, amikor Góliáttal küzdött.


A „feminista disztópia" népszerűsége

A Man Booker Prize hosszú listáján szereplő Sophie Mackintosh The Water Cure című regényének megjelenése alkalmából olvasható a The New York Times oldalán egy cikk, amelyben összefoglalják, milyen „feminista disztópiák" jelentek meg a közelmúltban, és mi lehet az ezzel a megnevezéssel illetett művek gyarapodásának oka. A leginkább kézenfekvő magyarázat erre, hogy ezek a történetek ugyan a jövőben játszódnak, mégis azt a dühöt és szorongást ábrázolják, amik a jelenben élő nők mindennapjait meghatározzák. Ugyanakkor egy változó korban íródnak, amikor a nőket egyre hangsúlyosabban vonják be a politikai és az üzleti életbe. Atwood regénye, A szolgálólány meséje olyan hatást mért erre a diskurzusra, hogy a történetből ismert jellegzetes piros köpenyt és fehér főkötőt több alkalommal használták már a nők demonstrációkon. Emellett az is kimutatható, hogy az 1975-ös regény – aktuális adaptációja miatti – újrafelfedezése nagyban elősegítette a „feminista disztópiák" számának növekedését.

Képek forrása: Magvető Kiadó 1, 2, Evening Standard, The New York Times 1, 2

Kiss A. Kriszta

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.