Pávai Patak Márta műfordító vezetésével Leányfalun öt éve versplakátokkal ünneplik a Költészet napját. „Mikor tavaly megtudtam, hogy a 2008-as a kultúrák közötti párbeszéd európai éve lesz, arra gondoltam, hurrá, most hivatalosan is eljött a mi időnk, műfordítók ideje, hisz végső soron a világirodalom nem más, mint a kultúrák közötti párbeszéd legközvetlenebb eszköze. Idén Európa a kulturális sokszínűségtől hangos, gondoltam, mi is mutatunk valamit a sokféleségből. Műfordító kollégáim segítségével válogatok majd kortárs európai, valamint határon innen és túl élő magyar költők verseiből, ezúttal is hangsúlyozván, hogy a fordításirodalom természetesen szerves része a honi irodalomnak, minthogy a honi irodalom sem áll meg Záhonynál, Röszkénél, Barcsnál vagy Komáromnál.

Mint minden válogatás, az enyém is esetlegesnek indult, aztán menet közben valahogy a környező országok költői kerültek túlsúlyba. És persze nem csak az uniós tagállamokéi. Aztán ahogy telt-múlt az idő, a válogatás során találkoztam olaszországi albánnal, iránival, franciaországi uruguayival, németországi bolgárral, és arra gondoltam, milyen jó lenne egyszer az elsőgenerációs bevándorló költők verseiből válogatni. De ez már egy másik fejezet.

 

 

     Olyan költőktől is kaptam verset, akik amúgy maguk is fordítanak, mint például Rami Saari, Görögországban élő kollégám, aki hamarosan A gólyakalifát fordítja majd héberre, vagy Lackfi János, aki legtöbbet segített az összeállításban. Adrian Grima máltai költővel Karádi Éva hozott össze, s mivel közvetlenül máltaiból az általam ismert kollégák közül csak Rami Saari tudna fordítani, neki meg még egyszer meg kéne születni, hogy mindent lefordíthasson a tizenhárom nyelvéből, így olasz fordításból dolgoztam, a máltai szöveget csak néztem. Vagy annyira megtetszett  például Mátéja Matevszki Távoli vidékek, közeli álmok című verse, hogy lefordítottam spanyolból. Azt hiszem, még sokáig sorolhatnám, mi mindent találtam, hisz a keresés mindig hoz valami meglepetést: mint Ernesto Rodrigues, a Portugál Tanszék hajdani lektorának a versét, amelyet „kötelezően” kitettem.

 

 

     Tematikai szempontokat mellőzve válogattam, és Lichtenstein, San Marino, Andorra, Montenegro a Vatikán és Monte Carlo költőin kívül minden európai országból szerepel valaki. Nem tagadom, legnagyobb hatással a velünk határos és nem határos déli szomszédaink költői voltak rám. Mint Xhevdet Bajraj, a koszovói albán vagy Marko Vešović, a boszniai crnogorác.

Köszönöm minden fordítónak és költőnek, akitől azt a négyszáz verset válogattam, amely kikerült Leányfalu fáira, buszmegállóiba, külön is Fázsy Anikó, Gállos Orsolya, Géher István László, Halasi Zoltán, Karádi Éva, Lackfi János, Medve Zoltán, Pálfalvi Lajos, Annamaria Pop, Radics Viktória, Tatár Sándor, Vörös István kollégámnak, mert nélkülük nem tudtam volna megvalósítani a tervemet.” – írta Pávai Patak Márta, a Költészetnapi versplakátok leányfalui kifüggesztésének koordinátora (cikkünket a leányfalui plakátragasztás pillanatképei illusztrálják).

 

 

Pesten sem unatkozik a versszerető közönség. A József Attila Memorial Crew (JAMC) legutolsó akciója keretében 12 olyan virtuális graffitit hozott létre, mellyel a költő születésének évfordulójáról emlékezett meg. „A JA verseiből kiragadott sorok, töredékek a halála óta eltelt évtizedek során jó néhány esetben váltak hivatalos szlogenekké, pártjelmondatokká, majd a rendszerváltozás után eltemetődtek a felejtés porkupacai alá. A csapat tagjai úgy gondolják, itt az ideje, hogy JA versei visszatérjenek a köztudatba. A graffiti eszközeivel megpróbálják JA-t visszaemelni a köztudatba, a sorairól lefújt port graffitik formájában juttatják vissza a nagyvárosi falakra.” –írja a program szervezője. Krumpli Béla (JAMC) virtuális graffiti-fotói a Tranzit Art Caféban tekinthetők meg április 11-e és május 9-e között.

 

A Költészet napja ünneplik a Budapesti Kamaraszínházban is, de egyúttal a NYUGAT indulásának 100. évfordulójáról is megemlékeznek április 12-én este nyolctól a Tivoliban Hommage á NYUGAT - költők emlékeznek címmel.

 

Mai költők erre az alkalomra írt, valamint egy-egy saját versüket olvassák fel: így Erdős Virág, Kukorelly Endre, Lázár Balázs, Lackfi János, Turczi István, Vörös István, Zelki János verseit hallhatják, a zongoránál Darvas Ferenc kísér. Az est dramaturgja Magyar Fruzsina, a rendező Léner András.