hirdetés

Színház, építészet, irodalom

2014. december 9.

"...irodalomról vagy más ily fontos emberi lomról" címmel tartott bemutatkozó napot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán tervezett a kreatív írás és művészeti kritika mesterszak. A művészeti kritikáról Bazsányi Sándor kérdezte Gelencsér Gábort, Jákfalvi Magdolnát és Wesselényi-Garay Andort. - Ott jártunk.

hirdetés

A három beszélgetés-blokkból álló nap népszerűnek bizonyult a hallgatók körében, a tíz perccel kezdés előtt már nem lehet ülőhelyet találni a teremben. A beszélgetés vezetője, Bazsányi Sándor kiemelte, hogy a szakról egyelőre csak feltételes módban beszélhet, mivel minisztériumi elfogadásra vár. A képzés eddig az esztétika szak egyik moduljaként működött, ám 2015 szeptemberétől önálló szakként indulna.

A beszélgetés részvevői különböző művészeti ágakat képviseltek, Gelencsér Gábor a filmet, Jákfalvi Magdolna a színházat, Wesselényi-Garay Andor az építészetet, Bazsányi Sándor pedig a moderálás mellett igyekezett az irodalmi kritikaírásról is beszámolni. A két órás tapasztalatcsere első részében a különböző művészetkritikai ágak helyzetét térképezték fel, továbbá a kritikus kompetenciáit kísérelték meg körülírni.

Jákfalvi Magdolna szerint a megfelelő pillanatot kell megírni, amire nem kizárólag a premierről készült azonnali kritika alkalmas, hiszen az előadások sajátos fejlődésen mennek keresztül előadásról előadásra, évadról évadra. Gelencsér Gábor három döntő tényezőt érez fontosnak a kritikaírásban: az ízlést, a szakértelmet és az íráskészséget. Míg az elsőt nem tartja túlzottan formálhatónak, az utóbbi kettőt a tanítással és a gyakorlattal fejleszthetőnek tekinti.

Wesselényi-Garay Andor, annak ellenére, hogy az ízlés, a szakértelem és az íráskészség hármasával egyetért, merőben máshogy látja az építészeti kritika alakulását, hiszen nincs kizárólag építészeti kritikával foglalkozó lap, így a kritikai nyelv sem egységes. Ennek köszönhetően az építészeti kritika erősen támaszkodik a fotóra, azaz a vizuális vezetésre, hiszen egy térbeli-állandó objektumot kell lineárissá és időbelivé alakítania.

 

Gelencsér Gábor a szakmai alázat szükségességét helyezte előtérbe. Szerinte csak a művészet lehet előíró jellegű, a kritika azonban nem. A kritikának nem elvárásokból, hanem magából a műből kell kiindulnia. Amikor a művek jellege megváltozik, a kritikának is meg kell változnia. Példaként a ’89 előtthöz képest hangsúlyosabbá váló műfajfilmek kritikáját említette, amelyek akkor, megfelelő kritikai rálátás, hagyomány és nyelv híján lenézetté váltak, ma viszont értő közönségre leltek egy új generációban.

A színikritika kapcsán több fordulatról is szó esett. Az első 1971-ben Peter Brook bőrkabátban játszott Lear Királyának kettős beszéde nyomán, amikor felmerült, hogy kié a színház és a beszéd. A második a ’90-es évek elején következett be, amikor a szabad utazás elérhetővé tette a külföldi előadásokat is, ezzel növelve a színházi emberek szaktudását. Emellett Jákfalvi felvetette a blogkultúra felbukkanását, mint potenciális fordulatot.

A következő kérdéssel pedig épp a bloggerek és a szabad online kritika megjelenéséhez fűződő viszonyról érdeklődött Bazsányi Sándor. A kérdésre egymásnak ellentmondó válaszok érkeztek Míg Wesselényi-Garay lelkesedéssel fogadta az új média belépését a kritikai szférába, amely más nézőpontokat vezetett be, Jákfalvi semmilyen nyelvi újítást nem lát a blogokban a Moliére-i pamfletek nyelvéhez képest. Mint mondta, a blogok a napi kritika helyébe léptek, így az ízlés kerül bennük előtérbe, a folyóiratok esszéiben a szakírás hangsúlyos, míg a tudományos elemzések erőssége a szaktudás. Hiányolta ugyanakkor az elemző kritikát.

Gelencsér Gábor a kritikaírás demokratizálódását látja a blogok megjelenésében, amit csak részben tart jónak, ugyanis ez a folyamat gyengíti a kanonikus beszéd pozícióját. A kritikák megjelenését ’89 előtt a filmrendezők a nyomdánál gyülekezve várták, ma viszont a kritika gazdasági tényező is, így a forgalmazók nem engednek be a kritikusokat premier előtti vetítésre. Ezzel megakadályozzák egy esetleges negatív ítélet megjelenését a filmbemutató előtt. Ezzel szemben a blogokon megjelenő kritikák gyakran a forgalmazók PR műveleteit takarják.

Bazsányi Sándor hozzátette, hogy ez a tendencia fokozottan van jelen a képzőművészetben, ahol a kritika szinte csak megrendelésre íródik. A kritikai beszéd kontrollja az építészet és a színház területén is erőteljes. Építészeti folyóiratoknál olyan költségekkel jár egy-egy épület fotózása, hogy negatív kritikát nem is jelentetnek meg. A színházak pedig csak saját fotóikat engedélyezik sajtóhasználatra ezzel manipulálva a kritikai megnyilvánulást, hiszen a fotók nélkül ma elképzelhetetlen a megjelenésük.

Bazsányi a blogokon megjelenő kritikák másik visszásságára is felhívta a figyelmet. A cikkekben a sulykolásos módszert fedezi fel, amelynek érvelései gyakran redundánsak, kevés szempontot használnak és csak a stiláris minimumot érik el. Gelencsér szerint zavaróbb, hogy túl nagy hangsúlyt kap a blogger személye a művel szemben. A kritikus dolga, hogy a konszenzust hangosítsa ki és a művet szolgálja, nincs helye személyes világlátásnak. Ezzel szemben a blogokon gyakran semmi sem derül ki a műről, csak a blogger személyéről.

A műítélet minősége kapcsán felmerültek a kritika egyszerűbb módjai is, például az szavazatok által (pl. IMDb) megalkotott rangsorok. Az ilyen módszer alkalmazását mindannyian a műítélet null pontjának tartják, egyben aggasztóan népszerűnek és iránymutatónak is. Jákfalvi Magdolna szerint ilyenkor a mű eltűnik a kritika mögött, ugyanennek a leegyszerűsítő kritikának egy másik formájaként a térbeli elhelyezkedésből következő megítélést említi (pl. Jurányi/Madách színházak előadásai). E mögött számos szempontot lát meghúzódni, politikai állásfoglalást, közegbe való beavatottságot, pénzügyi lehetőségeket.

A beszélgetés végén a tervezett kreatív írás mesterszakhoz kanyarodtunk vissza: az előadók elmondták, hogya tervezett szak elindítását szükségesnek tartják, amihez az értelmiségi szerep felelős betöltésére kész szakembereket várnak.

 

Urbán Anikó

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.