hirdetés

A mi utcánk

Puskin utca 2007/2-3.

2007. november 16.
A Puskin utcába ezúttal is érdemes betérni: szépirodalmi, műfordítási rovatai számos érdekességet rejtenek, a lapok közt lakó alkotások között van Herbert Marcuséval készített interjú is.
hirdetés

Szerkesztői előszó
 
Ha az előszó valóban porta, márpedig annak tűnik, akkor az előszóíró feladata, hogy portásként igazítsa útba a még kissé tétova látogatót. Itt ülök tehát üvegkalitkámban, hogy megpróbáljam elmagyarázni, milyen szobáink vannak, és melyik folyosón vezet hozzájuk a legrövidebb út.
 
Kedves olvasó, az első szoba tehát az Egy vers, ezúttal Pollágh Péter szövegével a középpontban. Amatőr áron a címe, és többek között olyan „egyszerű” kérdésekkel fogad, mint ez: „De ki vagyok én, hogy érezzek?”. Bárdos László pedig rövid elemzésében hideg fejjel reagál erre a lázas versre.
 
A szobák falain persze képek is vannak. Korai Zsolt munkái kertekről, gépekről, emberekről (ahogy P. Tóth Enikő írja esszéjében), de az is lehet, hogy egy sógunról. Ezt már Nemes Z. Márió mondja, s ha igaza van, a képek nézegetése közben talán azt is hallani fogjuk, amit ez a sógun a levágott fülekbe suttog.
 
Korai illusztrációi mellett Grencsó István fotóinak is fontos szerep jut itt. Az ő, Sziveri Jánosról készült sorozata már a második szobához kapcsolódik. Mostani duplaszámunk tematikus blokkja Sziveri Jánost idézi meg. A költ_t, néhány versének újbóli közlésén, valamint Förköli Gábor, Lábadi Zsombor és Hózsa Éva írásain keresztül. És az embert, két beszélgetés segítségével (Balázs Attilával és Reményi József Tamással). A korábbi kritikákból válogatott szemelvényekből pedig arra is fény derül, hogy milyen volt a költő viszonya a kutyákhoz (megharapta őket, Tolnai Ottó elmondása szerint).
 
Szépirodalom cím alatt most mindhárom műnem képviselteti magát. Először is a dráma, Háy JánosHázasságon innen és túl című párkapcsolati játékával. Aztán a líra, Sopotnik Zoltán, Győrffy Ákos, Sirokai Mátyás és Toroczkay András verseivel. A hátsó borítón pedig, tehát a homlokzat részeként, Kemény Istvántól a Kései szerelmes olvasható. A prózát Gerőcs Péter regényrészlete képviseli, ez a Hazaút.
 
Van szobánk a külföldi vendégek számára is, Műfordítás a neve. Most hárman laknak benne. Először is, PaulFournel, az író, biciklista és kultúrpolitikus francia, akivel az ELTE hallgatói (Horváth Eszter és Kováts Zsófi a) készítettek interjút és novelláit is lefordították, melyek hamarosan kötetbe gyűjtve is megjelennek. Az angol nyelvű irodalmakat a Dél-afrikai születésű VickyGrut egy novellája (fordítója Tamás Dénes), valamint MedbhMcGuckian ír költőnő versei képviselik, ez utóbbiak Galácz Karolina tolmácsolásában.
 
Párbeszéd rovatunk első interjúját HerbertMarcuséval készítette Richard Kearney, ez a politika és művészet kapcsolatát taglaló szöveg most először olvasható magyarul (segédanyag hozzá Szücs László Gergely körültekintő bevezetője). Győrffy Ákossal legutóbbi kötete apropóján beszélgettünk (hogy teljesebb legyen a kép, verse és az interjú mellett az esszék között Borsik MiklósHolzfällen című írása is a fiatal szerző költészetével foglalkozik). A Szépirodalom rovatban felvett drámai szálat a párbeszédek között a Budapesten élő, portugál ClaraRisóval készült beszélgetés követi tovább (a kérdező Székely Szabolcs volt).
 
De Portugália és a színház kapcsolata nem csak itt kerül szóba, hanem az Esszék, kritikák között is, mégpedig Rákóczi István lisszaboni beszámolójában. S ha már a lapszámon belüli kapcsolatokról esik szó, a műfordítások között szereplő Medbh McGuckian verseit is érdemes összeolvasni a női költészetről szóló beszélgetés anyagával. Az amerikai költőnők - MeghanO’Rourke, J. AllynRosser és EleanorWilner - eszmecseréje (Krivánszky Emőke fordításában) érdekes betekintést nyújthat egy, az irodalom egyenjogúsításában már jóval előrébb járó közegbe. De olvasható még kritika Nádasdy Ádám legutóbbi kötetéről (Mráz Attilától), TrishaBrown koreográfiáiról (Barta Edittől), a Lucky Soul lemezéről (Lengyel Zsolttól) és Závada Pál újra kiadott Kulákpréséről (Dérczy Petrától). Menzel új Hrabal-filmjéről pedig Virágh András írt kritikus allúziókat. Számunk utolsó írását Dunajcsik Mátyás jegyzi, folytatásos esszéjének második fejezetében ismét Velence sikátoraiba kalauzolva minket.
 
Ezek tehát a szobák, amiket most körbe tudok mutatni, de nem folytatom tovább, egy portáshoz képest már így is túl sokat beszéltem. Várjuk a vendégeket!
 
Krusovszky Dénes
 
 
Puskin utca
Irodalmi – művészeti folyóirat
2007/2-3
128 oldal, 350 Ft
 
Szerkesztőbizottság: Gelencsér Gábor, Gintli Tibor, Kulcsár Szabó Ernő, Margócsy István, Radnóti Sándor, Szkárosi Endre.
Szerkesztőség: Deres Kornélia, Krusovszky Dénes, Szabó Marcell, Urfi Péter
Korrektúra: Gór Boglárka, Katona Szilvia, Krivánszky Emőke
Tördelőszerkesztő: Szondi Bence
Felelős kiadó: Napkút Kiadó Kft.
Kiadó: Szávay István, a HÖK elnöke
A lapot támogatja az ELTE BT Hallgatói Önkormányzata
Nyomdai kivitelezés: Érdi Rózsa Nyomda
 
 
A lappal kapcsolatos események:
 
PUSKIN UTCA - LAPBEMUTATÓ
Nyitott Műhely (XII. kerület, Ráth György utca 4. – a Déli pályaudvarnál)
November 21. 17 óra
 
Sziveri Jánosról beszélget Szőcs Géza és Reményi József Tamás
A szerkesztőkkel beszélget és felolvas: Dunajcsik Mátyás, Győrffy Ákos és Sirokai Mátyás
Moderál: Krusovszky Dénes és Szabó Marcell
 
JÖSSZ TE MÉG AZ ÉN UTCÁMBA!
SÍN Kulturális Központ (www.sinpage.org, XVIII. kerület, Lenkei utca 17-19.)
December 5.
 
Felolvasnak és beszélgetnek a szerkeszt_k és vendégeik:
Garaczi László, Kukorelly Endre, Pollágh Péter és Sopotnik Zoltán

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.