hirdetés

A Műút 2016-os nívódíjasai

2016. december 21.

A Műút folyóirat szerkesztőségének szavazatai alapján tegnap átadták az idei nívódíjakat hat kategóriában. A díjazottak: Balogh Ádám (szépirodalom), Bagi Zsolt (kritika), Csabai Renátó (képzőművészet), Bujdos Attila (művészeti írás), Lénárd László (képregény) és Bárány Tibor (a Műút portál nívódíja).

hirdetés

A Nyers című verseskötet szerzőjét, Balogh Ádámot tüntették ki szépirodalom-kategóriában,a melyhez Kabai Lóránt laudációja olvasható a Műút oldalán:

"...Így fonódik össze a kisdobos csínytevése az apa illegális plakátozásával, a rendszerváltozás díszletei a kamaszkor felnövekvéstörténetével (benne természetesen őrjítő csajozásvággyal), a titokban nézett pornófilmek az első dohányzásokkal, a dohányzás a tisztességgel — vagy épp később egy tengeri rákászatról sztorizás az onkológiával."

 

Bagi Zsolt, az Emlékiratok könyve, a Körülírás című monográfia, és az Az irodalmi nyelv fenomenológiája című könyv szerzője nyert kritika-kategóriában. „Az irodalmi nyelv fenomenológiája című könyvének erős felütését — miszerint az irodalom mára megszűnt létezni, s a fogalma belülről bomlott fel — tárgyszerű elemzéssel alapozza meg, de mindig ott van a gondolatmenetében egy rendkívüli mozzanat"– írja róla Jenei László laudációjában.

 

 

 

A Műút képzőművészeti rovatának idei díjazottja Csabai Renátó. Munkái jellemzően A/4-es méretű lányportrék és fotó-előképek után készült, kameraszerű nézőpontba helyezett, fehér alapon fekete kompozíciók. Kishonthy Zsolt laudációjában a következéképp jellemzi: „Olyasfajta redukción átesett portrék ezek, mintha egy-egy karakteres arcot kezelésbe vett volna egy extrém kozmetikus, vagy egy tattoo-művész, és ezek sűrítményét vagy kivonatát látnánk a papírlapokon."

 

Művészeti írás kategóriában Bujdos Attilát, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettesét jutalmazták. Idei évben írt művészeti írásai a Miskolci Nemzeti Színházban előadott Ványa bácsi, és a Kivilágos kivirradtig. 
„A szerző évtizedek óta újságíró, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettese, az én lakhelyem klasszikus véleményformálója, abból az időből, amikor még a nyomtatott sajtónak egész más súlya volt, mint manapság. Ha szabad ezt mondanom. Publicisztikájában, tárcáiban mindig következetes, az írástudók felelősségét érző, vállaló értelmiségi, szűkebb pátriáját aggódva figyelő, gondolkodó és kérdező lény, akit leginkább jó és rossz cselekedeteink motivációja, döntéseink erkölcsi horizontja érdekel. Akár a műalkotások vizsgálatában, akár politikai döntések mentén” – írja Zemlényi Attila laudációjában.

 

 

A Műút 2016-os nívódíját képregény kategóriában Lénárd László kapta. Sárdi Katalinnal közösen készített képregényét, A könyvjelzőkészítőt, Alfabéta-díjra jelölték idén. A már előtte elkezdett webképregény-sorozata, A fekete mappa pedig azóta is bizonyítja különleges tehetségét.

 „Idei díjazottunk szeret szűkszavúan fogalmazni magáról — miszerint néhány verse, képregénye, cikke és fotója jelent meg különböző médiumokban —, mint amikor kicsi a hely abban a bizonyos szövegbuborékban. Időnként, nem is olyan ritkán, még azt is üresen hagyja. Hiába díjazott szerző a hazai képregényes világban, mégis nagyítóval kell keresni a nevét a különféle adatbázisokban. Valamiért, talán a régi, homályos, diákkori ismeretség okán, úgy gondolom, nem pusztán a szerkesztők miatt van ez így. Hanem mert ő akarja” – írja a díjazottról Antal Balázs.

 

 

A Műút portál nívódíját Bárány Tibor kapta, aki többek között a Kiskáté — a kritikarovat önálló sorozatának vendégszerkesztője.

„Oly sok mindennel foglalkozott, de nézzük, mi is az, aminek, szerintem, a védjegyévé vált. Számos helyen hoztam föl beszédes példaként a nevezetes tanulmányában fellépő, „fejlett irodalmi érzékkel rendelkező marslakó”-t, aki — bizonyára torz géphangon — beszámol a tapasztalatáról, miszerint a professzionális irodalomértelmezők számára láthatatlanná válnak bizonyos irodalmi műfajok. Márpedig a díjazottunkat érdekli, mi található a kánon peremén. Felfigyel az újabb magyar krimireneszánszra, elolvas sok mindent, mint ama marslakó, a romantikus szerelmes regénytől a horrorig vagy a pornográf irodalomig, közben mind többet ír tömegirodalomról, szórakoztató irodalomról, lektűrről — de mint rossz fogalmi megkülönböztetésekről” - írja Bárány Tiborról Jenei László laudációjában.



Forrás: Műút

 

 

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.