hirdetés

A sírásó réskamerával

2009. március 10.
Hogy beszél az eleven hal, milyen a réskamera, mi köze a népzenének a jazzhez és mindennek a Nemzetihez? - Néhány kérdés, melyekre választ kaphat, aki március 26-án ellátogat az Aegon-estek a Nemzetiben sorozatra, ahol Németh Gáborral, Kardos Sándorral és Dresch Mihállyal ismerkedhet meg.
hirdetés

2009. március 26-án, csütörtökön 19 órától a Gobbi Hilda Színpadon kerül sor a Képzett Társítások- Aegon estek a Nemzetiben sorozat következő beszélgetésére, melyen Alföldi Róbert vendége Németh Gábor író és Kardos Sándor operatőr, filmrendező, valamint Dresch Mihály.

A beszélgetésen, melynek ötletgazdája Eszéki Erzsébet, kiderül majd, hogy Németh Gábor, egykori főszerkesztőnk új regényt ír,  Kardos Sándor pedig saját munkái és a több mint egymillió amatőrfotót egyesítő és kategorizáló, általa alapított Horus archívum mellett azokról a filmekről beszél, melyeket ő forgatott Németh Gábor forgatókönyve alapján. Legutóbb különleges technikával, réskamerával forgatott Rilke: A sírásó című prózájából Németh Gáborral közösen írt forgatókönyvük alapján, a film utómunkálataival a tervek szerint éppen március végére készülnek el.

Az estek nem egyszerűen pódiumbeszélgetések, noha fontos a személyes „ismerkedés” is: a beszélgetés során közelebb kerülhet a nézőkhöz egy-egy alkotó egyénisége, sajátos világa is. Most is, mint a sorozat eddigi estjein, a két vendég világához leginkább illő dzsesszzenész a helyszínen reagál mindarra, ami az esten történik, adja hozzá a maga érzelmeit, gondolatait zenével mindahhoz, ami elhangzik és látható. Németh Gábor és Kardos Sándor világához ezúttal Dresch Mihály, a hazai dzsesszélet egyik legmarkánsabb egyénisége adja hozzá a magáét zenével. 

Németh Gábor tíz mondata saját magáról: "A Néma Tüntetés Napján születtem Budapesten. Elég titokzatos, nem? A papírjaim szerint vezethetek autót, írhatok újságba, taníthatok gyerekeket. A tanárképző főiskola után egy évig napközis nevelő voltam, aztán újságot hordtam, könyvkiadóknak korrektúráztam. 1983 óta írok pénzért: cikket, könyvet, filmet és színdarabot. Dolgoztam nyomtatott és villanysajtóban, gazdasági napilapnál és bulvárhetilapnál, szerkesztettem irodalmi folyóiratot, designmagazint és internetes portált. 1994-től 2007-ig beszélgettem a Magyar Rádióban, 2001 óta leendő filmesek idejét töltöm a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A lányommal, a fiammal és az édesanyjukkal egy kis faluban, ám egy óriás fenyőfa tövében éldegélünk, ez nem mese, viszont a kedvenc mondatom ebben a szövegben. Dum spiro spero: egyszer megtanulom a pörgetett fonák - ún. "lebukó" – átemelést. Ez pedig a tizedik mondat helye."

Könyvei:
1990 Angyal és bábu (kisprózák); 1992 A semmi könyvéből  (próza); 1994 eleven hal (kisprózák); 1998 A huron tó (szövegek); 2000 Kész regény (Szilasi Lászlóval); 2002 Elnézhető látkép; 2004 A mémek titokzatos élete (Sebők Zoltánnal); 2004 Zsidó vagy? (regény); 2007 A tejszínről (prózák).

Filmek: 
1998 Presszó (rendező, társforgatókönyvíró: Sas Tamás – a filmszemle legjobb forgatókönyv díjával jutalmazott alkotás); 2000 Balra a Nap nyugszik (r., tf.: Fésős András); 2002 A pap csengettyűje  (r. tf.: Soós Péter); 2006 Végjáték (r., tf.: Kardos Sándor); 2008 Az átváltozás (adaptáció, r, tf: Kardos Sándor); 2008 Napfogyatkozás (r., tf: Zilahy Tamás).

Darabok:
A fehér kígyó (hangjáték); Leer (játék szünet nélkül); Túl az egészen.

 

Kardos Sándor főbb operatőri alkotásai: Kis valentino (rendező: Jeles András); Álombrigád (Jeles András); Angyali üdvözlet (Jeles András); Szeleburdi család (Palásthy Gyögy); Egészséges erotika (Tímár Péter); Mielőtt befejezi röptét a denevér (Tímár Péter); A tanítványok (Bereményi Géza); Eldodrádó (Bereményi Géza); A turné (Bereményi Géza); Anna filmje (Molnár György); Hagyjátok Robinsont (Tímár Péter); A pókok (Erdős P); A szerpentintáncosnő (Helmuth Herbst); A rossz orvos (Molnár György); Szabadság tér 56 (Bereményi Géza); Egyszer élünk (Molnár György); Glamour (Gödrös Frigyes); Hídember (Bereményi Géza); Szent Iván napja (Meskó Zsolt); Telitalálat (Kardos Sándor, Szabó István); Csoda Krakkóban (Groó Diána); Résfilm (Kardos Sándor); Lopott képek (Pacskovszy József); Régimódi történet (Bereményi Géza); Az igazi halál (Pacskovszky József).

Saját filmjei: A növekvő város (1994); Telitalálat (2004); Résfilm (2005); Végjáték (2006).

Dresch Mihály 1955-ben született. Zenei tanulmányait a jazz konzervatórium előkészítőjében kezdte, később felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Jazz Tanszakára, ahol 1979-ben végzett. A nyolcvanas évek elejétől kezdve rendszeresen koncertezett neves hazai zenészekkel. Első együttesét 1984-ben alapította Dresch Quartet néven, a kvartett felállása azóta többször változott, de mindig meghatározó volt számára a magyar zene. A nyolcvanas években játszott Szabados György együttesében is.

A 2007-ben Liszt-díjjal elismert művész többféle fúvós hangszeren játszik, a magyar folklór és a dzsessz ötvözésén alapuló, saját zenei világot alakított ki. Több önálló lemezt készített. A Révészem, révészem, valamint az Egyenes zene című lemezéért megkapta Az év jazz lemeze díjat a Gramofontól. Olyan neves előadókkal lépett színpadra és készített felvételeket, mint például a világhírű amerikai muzsikus, Archie Shepp (vele közös lemezt készített), továbbá Chico Freeman vagy Lee Konitz. 

Jelenlegi együttesével – amelyben Lukács Miklós cimbalmozik, Baló István dobol, Szandai Mátyás bőgőzik – rendszeresen koncerteznek itthon és külföldön is, emellett népzenei együttesekkel, például a Csík zenekarral is fellép.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.