hirdetés

Élet az irodalomban

2018. március 2.

80 éve jelent meg A Manderley-ház asszonya, Daphne du Maurier legismertebb regénye, 78 éves korában meghalt Penny Vincenzi bestseller szerző, és ismét egy izgalmas újdonságot olvashatunk egy fiatal szerzőtől, Akwaeke Emezitől. - Heti hírösszefoglalónkat olvashatják.

hirdetés

A reinkarnálódott test és szellemei

Akwaeke Emezi Freshwater című első regénye már az izgalmas önéletrajzi vonatkozása miatt is felkeltette mind a New Yorker, mind pedig a New York Times figyelmét. A nigériai szerző identitását is többféle címkével lehet ellátni, hiszen Akwaeke egyszerre vallja magát nigériainak, feketének, transznak, nem-binárisnak, és ezek mellett még ogbanje-ként is definiálja magát. Egy nemrégiben megjelent interjúban fejtette ki, hogy mit is takar pontosan az ogbanje: egy emberi testbe született igbo szellem, akinek az a célja, hogy egy gyermek a halála után reinkarnálódjon, majd mindig ugyanabba a családba szülessen vissza. Maga a regény is – ha megpróbáljuk megragadni a lényegét – disszonanciákból áll össze; hogyan egyeztethető össze az egyetlen, biztos identitás megtalálása és a folytonos változás iránti vágy. A regény főszereplőjének, Ada-nak a testében lakozó szellemek/személyiségek is mind erre kérdeznek rá. Akwaeke könyve rámutat, hogy egy többszörösen összetett személyiséget sokkal összetettebb keretrendszerben kell értelmezni. A szerző azt is elmondta az interjúban, hogy neki az ogbanje-legenda segített abban is, hogy megértse, korábban miért vonzódott annyira az öngyilkossághoz. Regényének főszereplője egy nigériai lány, aki életmódját illetően szintén az önpusztítás mezsgyéjén lavírozik: védekezés nélküli szex, alkoholizálás, durva férfiakkal való kapcsolat, rendszertelen étkezés. A könyv ezáltal az olvasónak is nekiszegezi a kérdést: mi ösztönöz bennünket arra, hogy a saját érdekeink ellen tegyünk? A regény a spiritualitás mellett a depresszió, a magány és az önsérülés témáját tárgyalja, de a mentális betegségekről is képes újfajta képet nyújtani. Akwaeke szerint maga a spiritualitás csupán egy sémát jelent, éppolyat, mint bármelyik másik, amely az emberi természetet próbálja meg megfejteni.

 

80 éve jelent meg A Manderley-ház asszonya

A The Guardian egy egészen hosszú cikket szentelt annak, hogy Daphne du Maurier leghíresebb regényét a Rebeccá-t (magyarul: A Manderley-ház asszonya) ismét elevenné tegye az olvasók számára. A cikk nem csak a regény megírásának körülményeivel foglalkozik, hanem számos életrajzi vonatkozást is kiemel, továbbá részletesen tárgyalja azokat a párhuzamokat, amely A Manderley-ház asszonya című regény főszereplője és a szerző, du Maurier élete között fedezhető fel. Bár a cikk szerzője kiemeli, hogy nem Maurier az egyetlen író, akinél ilyen életrajzi párhuzamok fedezhetők fel, mégis nála figyelhető meg az az időbeli játék, miszerint a leghíresebb regénye nem csak a szerző múltjával áll kapcsolatban, hanem jövőjével is. Az egyik ilyen érdekesség a gender-szempont érvényesítése során merül fel. Rebecca története éppen azt mutatja meg, amelyet Simone de Beauvoir híres tézise fogalmaz meg („A nő nem születik nőnek, hanem azzá válik.") A Manderley-ház asszonya tulajdonképpen ezt az utat járja be, miközben jóval sötétebb képet fest arról, hogy mit jelent nőnek lenni és mire lehet számítani a későbbiekben. Az életrajzi párhuzamok között említhető meg a nemi szerepek kérdésköre is, hiszen ismeretes, hogy du Maurier több nőbe is beleszeretett, ám identitását éppúgy nehéz lenne egyértelműen definiálni, mint Rebecca karakterét. Maurier gyakran úgy beszélt magáról, mint egy rossz testbe született, nagyon szerelmes fiúról. Nem akart anya lenni, nem akart túl nőiesnek tűnni, és Margaret Forster (az író biográfusa) szerint Maurier egy női külsővel, ugyanakkor egy fiú elméjével és szívével rendelkező szerző volt. A regény bestseller volt megjelenésekor, de ami igazán megdöbbentette az írót, hogy a legtöbben romantikus regényként olvasták, miközben számára a féltékenységről szólt, a kapcsolatok nehézségeiről, azok sötét és nyugtalanító oldaláról. Bár a cikk szerzője szerint du Maurier nem volt a leginteligensebb írók egyike, mégis képes volt olyan érzelmi tájakat megjeleníteni, amelyekben a tiszteletlen, eltitkolni való vágyak is megjelenhettek. Regényei egyfajta raktárak a különböző érzelmek, emlékek, fantáziák számára, amelyhez minden bizonnyal a saját neméhez való összetett viszonya is hozzájárult.

78 éves korában meghalt Penny Vincenzi bestseller-író

Penny Vincenzi, akinek regényei több mint 7 millió példányban keltek el, 78 éves korában meghalt. Vincenzi 1989-ben adta ki első regényét, az Old Sins-t, amelyet még további 16 regény és két novelláskötet követett. 2017-ben jelent meg utolsó kötete a Quastion of Trust. Vincenzi divatújságíróként kezdte karrierjét, írásait többek között a Times, a Mirror és a Daily Mail hozta le. Magyarul megjelent kötetei közé tartozik többek között a Botrányos szerelem, a Váratlan szerencse és a Lázas évek, amelyek itthon az Alexandra kiadónál jelentek meg.


Sebesi Viktória

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.