hirdetés

A szétírás mindig teremtés - Parti Nagy a Margón

2017. október 23.

Parti Nagy Lajos tizennégy év után új verseskötettel jelentkezett. A közel egyórás, felolvasással egybekötött beszélgetés során Morcsányi Géza kérdezte a költőt Dumpfról, a versekről és a Létbüfé kompozíciójáról a 10. Margó Irodalmi Fesztiválon. –Ott jártunk.

hirdetés

Példa nélküli hevességű érzelemkomplexusok vettek erőt rajta, miután elolvasta a Létbüfét, állítja Morcsányi, Sárbogárdi Jolántól idézve a beszélgetés felvezetéseként. Bár könnyen váltott ki ilyen érzést belőle a nagyjából 544 darab vers, mondja, mert az Őszológiai gyakorlatok alcím némiképp összefügg az emberi életkorral. Ráadásul, amikor először hallott Dumpfról, akkor a keze volt gipszben, most pedig a lába, így határozottan állítja, tud valamit ez a lírai elbeszélő. Mégis, az öregedő, kórházkertben mászkáló Dumpf Endrét nemcsak azok fogják magukhoz közel érezni, akiket egy bizonyos koron túl már nem kerül el az öregedés gondolata, hanem mindenki, aki éppúgy tudja értékelni a szellemi és érzelmi bakugrásokat, mint a demizson-telizsong rímpárt.

A felvezető után kezdetét veszi hát a beszélgetés, és rögtön megtudjuk, hogy nem létezik Dumpf vezetéknevű ember a magyar telefonkönyvekben, a nevet egyedül egy 18. századi szomorújáték fűszerkereskedője viselte. De akkor honnan a név? Mi ragadta meg benne Parti Nagy Lajost? A költő válasza egyszerű: az ember előbb ad nevet, s csak utána kezd el rajta gondolkozni, de addigra már tétje lesz, és úgy hozzászokik, mint a sajátjához. Mégis, a mai napig kissé elégedetlen vele, szerinte az Endre keresztnév inkább Ady felé nyitja ki a karaktert.

Jól érzi, hogy a 2003-as Grafitneszhez képest sötétedett a kép, a versek hangulata? –teszi fel a kérdést Morcsányi. Igen, Parti Nagy is így gondolja, új kötetét sprődebbnek, szögletesebbnek tartja, mely az elmúlt két évben véglegesedett: a versek 70-80%-a már kész volt, csak „kihúzni-visszaírni” kellett őket. A cél pedig egy volt: szétírni a sokak által már szintén szétírt ősz toposzt a sírás és a nevetés határán. A Létbüfé továbbviszi a Grafitnesz óta tartó töredékességet, a kicsi verseket jobban preferálja a költő. Mint mondja, a hosszabb lélegzetvételűekre nem áll rá a keze, a kötetbe is csak egy darab egyoldalas került, a Létbüfé szépségeként viszont kiemeli, hogy ha úgy tetszik, ez az 544 darab egy hosszúként is olvasható. Ugyanakkor mégis megkönnyebbülést váltott ki belőle az elégiaszerű rövid dalok írása, melyek nem kívánják meg a kompozícióelvet.

Bár a munka során végül mégis egy elv szerinti elrendezés irányába fordult, a Létbüfé végét szándékosan nyitotva hagyta, hogy az anyag még megmozdulhasson később, ha Dumpf mondjuk, 5-6 évente újra elővenné a jegyzeteit. Azért megjegyzi, semmiképp sem kell erőltetni a létiparost, de tőle még többet vár, mint Sárbogárdi Jolántól, akit már bizonyosan nem ír tovább, nehogy elvékonyodjon a karaktere. Morcsányi rávilágít arra is, hogy Dumpf mintha ebben a kötetben egy más, eddig ismeretlen oldalát mutatná az olvasóknak, mely állítás kapcsán Parti Nagy egyetértően hümmög, és elismeri, még mindig nem ismeri teljesen karakterét és annak belső folyamatait, előfordul, hogy a szabályokat Dumpf diktálja, ő pedig megadóan követi azokat. A létiparos most sem árul el sokat magáról, múltjáról és hátteréről, versei inkább az őszre koncentrálnak. Ugyan a szereplőkben gazdag kórházkert regényessé teszi a kötetet Morcsányi szerint, Parti Nagy azonban épp emiatt próbált meg visszavenni a szereplőkből, de azt ő is elismeri, nincs mit tenni, ha egyes szereplők, egyes nevek jobban illenek lírába, mint prózába, így találkozhatunk Dumpf Endre mellett Hold Ödönnével vagy Kása Ilonkával.

A Létbüfé első olvasásra letehetetlen, igénybe veszi az embert, mert nagyon szorosan kell olvasni. Az apparátusát tekintve utalásokban, idézetekben, nyelvi képekben gazdag a kötet, nem is említve, hogy az egésznek lelke is van. Dumpf fél a haláltól, hisz védtelen, tökéletlen azzal szemben, épp ezért szórakozik vele verseiben, a humoron és az irónián keresztül incselkedik vele.

A képek és videó forrása a Facebook.

Szabó Dorka

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.