A bardónak, vagyis a köztes létnek a Tibeti Halottaskönyv szerint három fázisa van, a halál pillanatának bardója, a valóság átélésének bardója, és az a bardo, amelyben az eltávozott újjászületést keres. Már a halál pillanatában találkozhat a tiszta fénnyel, de ha elmulasztotta, újabb és újabb lehetőségeket kap. A bardo időtlen, másodpercektől évtizedekig, sőt tovább is tarthat. A fizikai testtől való megszabadulás után egeket, poklokat jár, majd a lélek újra húsba (carno), vagyis megtestesülni vágy.

Valahogy a költészet (bármiféle hiteles és jó művészet) is ezt az utat járja, nem véletlen adta Bárdos Deák Ági kereskedelmi forgalomba soha nem került, ám kézen-közön mégis hozzáférhető CD-jének (letölthető: a Kontroll Csoport oldalán) és egyre telő, gazdagodó „dal-művének” ezt a címet. Bár a Bardo saját nevére is kacsint, a CD-n olvasható ajánlás (Juditnak) a címadás igazi szomorú apropója. A Bardo készülésének idejében halt meg ugyanis Kakuk Judit, egy kortárs művészeket felkaroló és nekik otthont adó hely és élettér (a Gödör Klub) szíve-lelke. 

A Bardo projekt 2006. október 24. és november 4. közt jött létre. Bárdos Deák Ági teremtménye. Olyan remek zenészek közreműködésével született meg, mint Darvas Ferenc, Darvas Kristóf, Gazda Bence, Gasner János, Horváth Bálint, Kiss Tibor, Másik János, Szendőfi Balázs és Víg Mihály.

Különös dalok, Ellenőr úr, Ló, Honvágy, Távoli légiveszély, Most múlik, 1957, A gyönyörű gyár, Megvan mindenem, Nem én vagyok. Van köztük versre írt (Kemény István és Térey János verseire komponált) szám, vannak átdolgozások, régi és új dalok szűrletei. Sanzonos, drámai hangzás, a hideg futkos az ember hátán, fényes, borzongató mély- és magasrepülés. Annyira reménytelen, hogy ragyog. Valahol ott van, - odáig jut el -, ahol a tiszta fény.

Ahogy Bárdos Deák Ági ezeket a dalokat énekli, abban van egy kis Marianne Faithful, Patti Smith, Billie Holiday, Joan Baez, Janis Joplin és – igen, az is – Edith Piaf. Megmutatok most Önöknek három dalt. Két költő három versére. Nem elemzem, lét-ország-szerelem, fekete-fehér-vérpirosban, valahol határvidéken, sötétség és világosság érzékeny, finom találkozási pontján, a termékeny múló pillanatban, amikor a semmiből valami lesz, és a valami semmivé foszlik.

A videók a legújabb felállásban, 2008. december 17-én készültek a Gödörben. A hangminőség nem tökéletes, de látni-hallani-érezni fogják.

Kemény István Távoli légiveszély című verse Marlene Dietrich Sag Mir, Wo Die Blumen Sind örökzöldjét recitálja. Maga a feldolgozás is a sláger alapjaira épít, azt fűszerezi tovább, és emeli el saját gondolati magaslatokba, bevonva az eredeti dal egy teljes strófáját is németül.

Távoli légiveszély
 

Térey János verse egy József Attila tiszteletére összeállított kötetbe készült. A felkért költők legkedvesebb JA-versei mellett saját József Attila-hommage-aikat adták közre itt. Térey József Attila-olvasatát Ági húsvér jelenvalóságba sűríti-oldja.

A gyönyörű gyár

Romos dalocska

A Kemény István Romos dalocskájának szövegére született szám a legújabbak közé tartozik, a 2006-os CD-n például még nem szerepel. Bárdos Deák Ági Darvas Ferenccel rejtélyes tangót írt rá. Ez az a dallam, ami fogva tart, ami – klasszikusan – olyan, mintha valahol már hallottuk volna. Pedig nem. Talán Cseh Tamás Rubinpiros tangóját idézi a legerőteljesebben (bár nem abból született). de más és más tangódallamok is felbukkannak benne.

 

 

A dalokat előadják: Bárdos Deák Ágnes – ének, Másik János – bandoneon, Rózsa István – tuba, Bujdosó János – gitár, Dudás Zsombor – dob. A hangtechnikus: Regenye Zoltán. Videó: str és e.

Ha valaki a verseket is olvasná a dalok meghallgatása után, vagy épp a dalok hallgatása közben, íme:

Kemény István: Távoli légiveszély

Nézd csak azt a repülőt,
Elrepült a Hold előtt.
Nézd csak azt a repülőt,
A Hold tért ki, tőle.

Úgyis utasszállító,
Súgod, mert megnyugtató.
Nemsokára eltűnik,
Alszanak benne.

Ott a súlya, itt a tett,
Itt a súlya, ott a tett.
Nincs súlya semminek,
Nincs súlya semminek.

Biztos útvonala van,
Startja volt és célja van.
És ha utasszállító?
Tűz hajtja mindet!

Választás kérdése csak,
Ember légy vagy égi test.
Nézd meg azt a repülőt.
Az akarsz lenni?!

Ott a súlya, ott a tett,
Ott a súlya, ott a tett.
Nincs súlya semminek,
Nincs súlya semminek.

Térey János: A gyönyörű gyár

Olyan az ország, mint a gyönyörű gyár
A Révész utca végén, kulcsra zárva.
Emlékszik, mint a játszótéri pázsit,
A felnőtt század kisgyermekkorára.

Egy rész téglából, egy rész műanyagból,
Két holdnyi föld, világtól elhagyott.
Kemény művészet kell, hogy összetartsa
A gazdátlanul tengő anyagot.

A pléhtető lejtőjén mennyi manzárd!
S legszebb a tornyok cukorsüvege...
Ha kialudna egyszer a kemence,
Az utca jéghidegre hűlne le.

A portás lustán megzördíti kulcsát:
Belül csupa tűz, kifelé komoly.
Az egyetlen hír ösztönéletéről
A kéményből fölszálló füstgomoly.

Éppen ilyen gyönyörű gyár az ország,
Legszurtosabb a szabadok közül.
Ha készen kapja féligkész jövőjét,
Szerencséjének dehogyis örül;

És nyögi azt a hülye hagyományát,
Hogy nem cselekszik isteni parancsra.
A túlélésre gondja van: kaput zár,
Hogy műszak végén bús fejét lehajtsa.

A változások őre változáskor
Akár a népe, oly tanácstalan,
De akkor is szép, hogyha tetszhalott, mert
Akárhogy nézem: ragyogása van. 

Fölébreszthetném, mint vendég a portást,
De egy káromkodásával megölne...
Csak alszik, mintha kisgyermekkorában.
Alszik. Akármi lehet még belőle.

Kemény István: Romos dalocska

A romok, szívem, nem célszerűek
(bár én mondtam ezt is, nem te, bocs),
a romok olyanok, mint a rózsa,
azok romok, azok romok, romok.

A mi romjainknál turista nem lesz,
erről mi sem tehetünk, szívem,
a mi romjainknál oxigén még
talán lesz, de emberi szerelem,

na az már nem lesz, ez a faj
elenyészik még a mi életünkben.

Ezt az időt már velem is
kibírhattad volna éppen,
de az is igaz, hogy nekem már
minden, de az égvilágon minden

ugyanannak az egy szem, ősz szakállú,
kedves kis halott öregnek látszik
innen.

A legközelebbi koncert január 20-án este 9.30-tól lesz a Gödörben.

A Bardo letölthető a Kontroll Csoport oldalán.

Nagy Gabriella