hirdetés

A Vonnegut-hagyatékból

Kurt Vonnegut: A repülő macska. Ford. Szántó György Tibor, Maecenas, 2010

2010. november 6.
Nagyon is elképzelhető, hogy ezek a szövegek azért nem jelentek meg nyomtatásban, mert Vonnegut valamely okból elégedetlen volt velük. - Szűcs Balázs Péter recenziója Vonnegut tizennégy kiadatlan novelláját tartalmazó, A repülő macska című kötetéről.
hirdetés

Kurt Vonnegut 2007-ben bekövetkezett halála óta már két olyan könyv is napvilágot  látott, mely az amerikai író korábban nem publikált írásait adta közre. Az első posztumusz kötete 2008-ban, Armageddon in Retrospect címmel jelent meg (magyar fordítása 2009-ben jött ki, s az Ördögcsapda címet viseli). Az első posztumusz kötet, az Ördögcsapda, annak idején mint Vonnegut garantáltan utolsó könyve került az olvasók elé. 2009-ben azután megjelent a második válogatás is, Look at the Birdie címmel. Ez utóbbi kötet vált most hozzáférhetővé magyar nyelven, Szántó György Tibor fordításában a Maecenas Kiadónál. Érdemes még megjegyezni azt is, hogy a Vonnegut-kiadatlanok publikálásának ezzel még nincs vége, hiszen 2011-re már várható a következő, immár harmadik posztumusz Vonnegut-kötet megjelenése.

A repülő macskában olvasható tizennégy Vonnegut-novellán kívül a kötetben (ahogy az Ördögcsapda című posztumusz kiadványban is) az olvasó megtalálja még a szerző egy levelét (s a levél angol eredetijének fakszimiléjét), az írót méltató előszót (Sideny Offit), a novellák eredetiségének kérdését felvető utószót (Szántó György Tibor), s végül, de nem utolsósorban  Vonnegut néhány rajzát is.

Sidney Offit felidézi az író alkotói módszerét a kötet előszavában. „Kurt Vonnegut novelláit illetően nem igazán szerencsés a megjelölés: 'kiadatlan'. Nagyon is elképzelhető, hogy ezek a szövegek azért nem jelentek meg nyomtatásban, mert Vonnegut valamely okból elégedetlen volt velük. Kurt rendszerint megírt egy oldalt, majd összetépte, újraírta, és azt is átdolgozta. Fia, Mark, vagy az irodalmi ügynökök, továbbá a kiadói szerkesztők is tanúsíthatják. És bár úgy tűnhet, hogy Kurt stílusa fesztelen, szinte spontán, mestere volt a szakmájának. A tökéletesség volt a mércéje, akár egy szó, akár egy mondat, akár a teljes történet vonatkozásában.” (13.)

Egy rövid recenzió eleve nem teszi lehetővé, hogy hosszasabban töprengjünk azon a kérdésen, vajon a szerző miért nem közölte életében ezeket a novellákat. Szerzői szándékokról és elgondolásokról mellesleg még publikált szövegek esetében sem könnyű biztos megállapításokat tenni, mit mondhatnánk akkor a hagyatékban maradt, pontosabban szólva, a hagyatékból előkerült írásokkal kapcsolatban? Azt egészen biztosan elmondhatjuk, hogy A repülő macska című kötetben közreadott szövegek semmiképpen sem fognak csalódást okozni azoknak, akik kedvelik Kurt Vonnegut írói világát. A keltezés nélküli, vélhetőleg magazinoknak szánt novellák pontos keletkezési ideje bizonytalan, ám feltehetőleg a korai írások közül kerülhettek ki. Ezt a vélekedést az olyan utalások is megerősíthetik, melyek szerint az egyik szereplő még Al Capone testőre volt (Ed Luby Kulcsos Klubja), a technikai haladás pedig már egészen a lyukkártyakorszaknál tart (Selma dala). Ugyanakkor régi idők problémái is aktuálissá válhatnak, ahogy azt példának okáért 'A világmindenség királya és királynője' című írás is igazolhatja. „Ugye nincs ellenükre, ha visszarepülünk az időben, egyenest 1932-be, a világválság kellős közepébe? Tudom, szörnyű időszak, de oly szép dolgok történtek a világválság kellős közepén is.” (271.) A meglehetősen változatos képet mutató írások számos jellegzetesen vonneguti vonással rendelkeznek, kellő mértékben szatirikusak, s a társadalom- és kultúrkritika érvrendszerét alkalmazzák. Álértékeket lepleznek le, a pénz egyeduralmát kérdőjelezik meg, a korrupció mintázatára vetnek fényt, miközben valódi értéket a kiteljesedett, szabad és alkotó életnek tulajdonítanak. A példázatos jelleg sokszor egészen nyilvánvaló, mint a hangyák fiktív civilizációtörténetét a Sztálin-képek árnyékában tárgyaló novella esetében (Kőbe zárt hangyák). Más szövegekben pedig inkább egyfajta ötletes kiszámíthatatlanság érvényesül (Tükörterem; A repülő macska). S talán, egyebek mellett, éppen ez a kiszámíthatatlanság az, amiért érdemes Vonnegut írásait olvasni.

Kurt Vonnegut: A repülő macska. Tizennégy kiadatlan novella. Fordította: Szántó György Tibor, Maecenas, 2010
 

Szűcs Balázs Péter

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.