Kemény István életműve áll idén a Műút-napok középpontjában
- 2011. szeptember 12.
Kemény István kortárs irodalmunk konszenzusosan megkerülhetetlen szerzőjévé, különösen nagy hatású szereplőjévé vált az elmúlt évtizedekben. Lírája mellett immár prózája is nagy hangsúlyt kapott, emellett nem lehet kellőképp méltatni az őt követő költőgenerációkra gyakorolt közvetlen vagy közvetett hatását.
A Kemény-életmű egyfajta szintézisét is adja a nyolcvanas évek közepén-végén indult költő- és írógenerációk munkásságának, illetve az ezredforduló és környéke irodalmának kihívásait is modellezhető a Kemény-korpuszt vizsgálva.
A Műút két napos rendezvénysorozatát Zemlényi Attila főszerkesztő nyitja meg szeptember 23-án a miskolci Művészetek házában. Itt kerül bemutatásra Lakatos István Pryck és Gríga című, Kemény István regénye alapján készült képregénye. Lesz továbbá Ady-kocsma elnevezésű kötetlen beszélgetés Bartis Attila, Milián Orsolya, Péczely Dóra, Szilasi László és Zemlényi Attila részvételével. A MissionArt Galériában k. kabai lóránt vezetésével felolvas Kemény István, András László, Bartis Attila, Vörös István és Wirth Imre. Az első nap programjai filmvetítéssel és koncerttel zárulnak.
Szombaton kerül sor a Kemény István-konferenciára, ahol külön szekciók tárgyalják a szerző lírai és próza munkásságát, valamint az őt követő generációkra tett hatását.
A Galériában bemutatkoznak a Műút Szöveggyár tagjai és a felolvasást követően bemutatják a nyári táborban készült közös filmet. A rendezvény záróprogramján átadásra kerülnek a Műút-nívódíjak.
A programok alatt folyamatosan megtekinthető a MissionArt Galériában aMűvésztelep a Vasgyárban című kortárs képzőművészeti kiállítás Bánki Ákos, Csontó Lajos, feLugossy László, Koronczi Endre, Molnár Ágnes Éva, Szabó Attila, Szirtes János, Varga Éva, Verebics Ágnes munkáiból.
A programok részleteiről tájékozódhatnak többek között a Műút folyóirat honlapján és a Litera Láthatás rovatából is.
Hozzászólás