hirdetés

Ady megmondja

2017. október 9.

Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során egyre harcosabb feminista és szocialista... – Ady megmondja címmel Király Levente válogatott Ady Endre publicisztikai írásaiból. Részleteket olvashatnak.

hirdetés

Ady megmondja – részletek by Litera Portal on Scribd

 

ELŐSZÓ

Ady: legenda. A legnagyobb magyar költők egyike, sokaknak „A Legnagyobb”. Vele indul a modern, a huszadik századi magyar irodalom. Pop, punk és metál egyben, sanzon, népdal és sámánzene. Megőrültek érte a kortársak, annyira szerették, vagy épp megőrültek tőle, mert annyira gyűlölték. Ő írta le a valaha volt legerősebb magyar mondatot: „Minden Egész eltörött”. Ezt persze mindenki tudja, ezzel nem mondtam semmi újat, mint ahogy tudjuk azt is, bizony igaz, amit Szerb Antal írt: „Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő”. Egyenes tartású, kérlelhetetlen, szenvedélyesen igazságkereső, de ha kell vicces és laza (tényleg! lásd az irónia nevű fejezetet), vagyis a magyar újságírás aranykorának legkiemelkedőbb alkotója. Színikritikákat, útirajzokat szállított, de városi pletykákat is megénekelt, ha éppen arra volt szükség. Dolgozott Debrecenben, Nagyváradon, Pesten és Párizsban. Így, több mint száz év elmúltával is látszik: soha nem tágított, nem hátrált meg, mindig azt írta, amit gondolt. Már ez is nagy erény, le is csukták miatta (igaz, hogy csak három napra, de azért mégis!), de a korabeli erős mezőnyből talán az emelte ki, hogy nemcsak óriási ismeretanyaggal rendelkezett, hanem félelmetesen pontos lényeglátással is: mindig meg tudta különböztetni a lényegest a kevésbé fontostól, s minden gondolatmenete világos és kristálytiszta. Amiről nem ír, arról nem nem tud: csak nem tartja fontosnak megemlíteni. Soha nem akar elkápráztatni, nem sziporkázik: egyenesen, a legrövidebb úton tart a cél felé. Újságíróként megpróbálta átlátni, összefogni és megmutatni azt az Egészet, amelyről költőként tudta, hogy eltörött. 
Sokszor hallottuk már, sokan leírták, hogy „Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is”, és, remélem, a kötet olvasója is látni fogja, hogy ez mennyire így van. És egészen biztos, hogy két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Néha bizony sőt. 
Sokan botrányosnak tarthatják majd a módszert: egyetlen írás kivételével sehol sem a teljes cikkeket közlöm, hanem csak egy-két bekezdésnyi részleteket, de véleményem szerint ezek mindig az írások csomópontjai, kivétel nélkül máig érvényes mondatokból, s a korabeli kontextus, azt hiszem, ennyi idő távolából már elhagyható. Aki kíváncsi a hiánytalan szövegre, vegye elő az Ady Összest, és tallózzon kénye-kedvére. Vagy olvassa el az egészet. Vagy üsse fel véletlenszerűen – én leszek a legboldogabb, ha minél több embert inspirál vitára, egyetértő hümmögésre vagy nagy felfedezésekre az Ady megmondja. A legnagyobb botrányt úgyis maga Ady fogja okozni, még most is, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal. Főváros–vidék ellentét? Ismerős. Kivándorlás? Megvan. Fogy a magyar? Bizony. Mindent megbénít a korrupció? Pipa. Trianon? Hát persze! (Még előtte meghalt, de látta előre, meg is jósolta.) Holocaust? Már minden elő volt készítve hozzá.
Egy teljes szöveget a Függelékben közlök, mert az 1905-ös, Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszé ezen belül a zseniális publicisztikai életművön belül is páratlan, minden sora aktuális és örök egyszerre (ebben szerepel híres-neves „Komp-ország” motívum). Azt is mondhatnám, hogy a könyv maga tulajdonképpen csak a felvezetés ehhez a csodás, prózai jeremiádhoz. Kérem, sírok és panaszkodok: olvassák, terjesszék, szeressék!    
Most, 2017-ben látszik, hogy hiába volt Ady a Nyugat munkatársa, márkaneve és harci lobogója: Komp-ország, mikor e sorokat írom, ismét kelet (Kelet?) felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást. Jól jöhet, ha ilyenkor van a kezünk ügyében egy kis Ady: megmenthet a fulladástól.

Király Levente

Sokszor hallottuk már, hogy „Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is”, és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.

Ady Endre (Érmindszent, 1877 – Budapest, 1919) író, költő, újságíró. A közel húsz éves újságírói pályafutása alatt megírt, háromezernél is több cikkét a debreceni Főiskolai Lapok, a Debreceni Hírlap, a Debrecen, a nagyváradi Szabadság, a Nagyváradi Napló, a Budapesti Hírlap, a Budapesti Napló, a Pesti Napló, a Jövendő, a Világ, a Népszava és a Nyugat közölte.

„Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, 
és mindvégig megőrizte újságíró természetét.”
(Szerb Antal)

„Ha Ady Endre nem volna, ki kellene találni.” (Lukács György)

„Az a magyar faj, amely egy Adyt adott, az örökéletre nevezett be.”
(Móricz Zsigmond)

„Ady nagy veszély” (Hamvas Béla)

„A magyar sors senkinek a szemében sem tükröződött kegyetlenebbül,
de szebben sem.”
(Németh László)

„Minden politikai zsivajon keresztül az ő nevének folyton és hangosan
kellene kihallatszania.”
(Babits Mihály)

„Fulladjon meg Ady Endre Lehetőleg máma még.”
(Szabócska Mihá’ / Karinthy Frigyes)

„Mért békitik a símák alattomba’ lány-duzzogássá haragvásait?” (József Attila)

„Nem tündököl a lángész kápráztató fényével.” (Kosztolányi Dezső)

„Nekem Ady Endre ostora tetszik” (Nagy László)

TARTALOM
Előszó
„Csupa erő és vér és fanatizmus” – egyház
„Agyon fogjuk szeretni szép hazánkat” – nacionalizmus
„Ha baj van, itt vannak a zsidók” – antiszemitizmus
„Menjünk vissza Ázsiába!” – magyarság
„Budapest egy torzzá fölfújt óriás falu” – főváros és vidék
„Erdélynek külön lelke van” – Erdély
„Zola nevű ló” – kultúra
„A magyar iskola rosszul nevel” – oktatás
„A gyermek legyen a modern társadalom szentje” – gyerek
„A feministáknak igazuk van” – feminizmus
„Menni akárhova, mert itthon rossz” – kivándorlás
„A magyar gólya sztrájkol” – népességfogyás
„Dühöng az erkölcs Hunniában” – politika
„Ez Magyarország volt, de elsikkasztották” – korrupció
„A jogainkról beszéljetek” – szocializmus
„Üres sok millió gyomor” – külpolitika
„Minden mai földi küzdelemnek célja: a vagyon” – civilizációkritika
„Lepuskázták a mackókat a főúri nimródok” – irónia
„Nyugtalan, vajudó a Kozmosz” – filozófia
Függelék 
Ismeretlen Korvin-kódex margójára

Ady megmondja – részletek Ady Endre publicisztikai írásaiból, válogatta és az előszót írta Király Levente, Corvina, 2017

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.