Aegon-est Parti Nagy Lajossal és Banga Ferenccel

2009. január 13.
2009. január 29-én, csütörtökön 19 Alföldi Róbert Parti Nagy Lajost és Banga Ferencet A pecsenyehattyú és más mesék című kötetéről kérdezi, a zenét Lukács Miklós cimbalomművész biztosítja, az ötletgazda Eszéki Erzsébet.

A Képzett társítások című AEGON-estek keretében ez az első alkalom, amelyen a gyerekirodalom, a mesék világa az est kiindulópontja. Újdonság a hazai gyerekkönyv-kiadásban Parti Nagy Lajos és Banga Ferenc A pecsenyehattyú és más mesék című kötete, amely 2008 végén látott napvilágot a Magvető gondozásában. Ahogy a kiadó ajánlatában állt: „Tizenhárom történetet választott ki különféle országok meséiből Banga Ferenc, a kitűnő grafikus, és ugyanazzal a lendülettel szemet-szívet gyönyörködtető képeket is rajzolt hozzájuk. A történeteket Parti Nagy Lajos, a virtuóz nyelvművész írta át vadonatúj, tanulságos és mulatságos, bölcs és huncut mesékké.”

A megjelenés óta több kritikus is leírta, hogy valósággal elvarázsolják a gyerekeket és a felolvasó felnőtteket a nyelvi lelemények, az a fantázia, kreativitás és játékosság, amely olyannyira jellemző Parti Nagy Lajosra, s Banga Ferenc illusztrációi szintén elbűvölik az olvasókat. Többen korszakalkotó kötetről beszéltek a hazai gyerekkönyv-kiadásban, a Pesti Műsor kritikusa például ezzel zárta recenzióját: „Jó esély van rá, hogy hosszú idő után ismét klasszikus, évtizedes, generációról generációra öröklődő mesekönyv született.”

A január 29-i esten Parti Nagy Lajos és a vele már több könyvön együtt dolgozó Banga Ferenc bámulatos játékosságához, szabadságához olyan zenész illik, aki hasonlóan kreatív és bravúros. Lukács Miklós cimbalomművész már egy korábbi AEGON-esten lenyűgözte a közönséget improvizációival, eredeti játékával, most itt az alkalom, hogy két merőben másmilyen, erőteljes világú művész szavaira és képeire reagáljon a maga módján: zenével.


Parti Nagy Lajos 1953-ban született Szekszárdon. A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett  magyar-történelem szakos diplomát 1977-ben. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársaként dolgozott, majd 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt, egyébként itt jelentek meg először a versei is 1971-ben. 1986-tól Budapesten él. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Művei: Angyalstop (versek, 1982), Csuklógyakorlat (versek, 1986), Szódalovaglás (versek, 1990), Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993), Esti kréta (válogatott versek, 1995)
Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996), Sárbogárdi Jolán: A test angyala (kisregény, 1997), A hullámzó Balaton (novellák, 1999), Hősöm tere (regény, 2000), Fényrajzok Budapestről (Bruno Bourel-lel közösen, 2001), Grafitnesz (versek, 2003), A fagyott kutya lába (novellák, 2006), A vak murmutér (2007) – Banga Ferenccel közösen, A pecsenyehattyú és más mesék (2009 – szintén közös kötet Banga Ferenccel.

Banga Ferenc 1947-ben született Budapesten. 1967-től 1972-ig a Néprajzi Múzeumban dolgozott restaurátorként, 1976 óta készít könyvillusztrációkat, például Babits Mihály, Tamkó Sirató Károly, Esterházy Péter, Czakó Gábor, Parti Nagy Lajos és mások munkáihoz, 1996-tól Szemethy Imrével könyvsorozatot jelentet meg Képes prózatár címmel. 1970-től szerepel hazai és nemzetközi kiállításokon, azóta több kiállításon és pályázaton nyert díjat. Munkái megtalálhatók hazai és külföldi gyűjteményekben.

Szerzőként jegyzett kötetei közül néhány: Czakó Gábor-Banga Ferenc: 77 magyar rémmese (1988), Esterházy Péter-Banga Ferenc: Egy nő (kézi tekercskönyv, 1993), Banga Ferenc-Reményi József Tamás-Tarján Tamás: Sírfirkák (1977), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: Kacat, bajazzó (részletek egy szőnyeg-verstanból – kézi tekercskönyv, 2002), Banga Ferenc-Parti Nagy Lajos-Dumpf Endre: Töredékek (2004), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Tengerecki Pál (2005), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Tengerecki hazaszáll (2005), Tamkó Sirató Károly-Banga Ferenc: Pinty és Ponty (2006), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A vak murmutér (2007), Parti Nagy Lajos-Banga Ferenc: A pecsenyehattyú és más mesék (2008).

Lukács Miklós 1977-ben született, zenész családból származik, édesapja szintén cimbalmos. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után érdeklődése a klasszikus zene mellett a dzsessz és a népzene felé irányult. Jelenleg több formáció tagja, jelentős produkciók résztvevője, Szakcsi Lakatos Bélával, Horváth Kornéllal, valamint Borbély Mihállyal is játszik duóban.

Világhírű dzsesszmuzsikusokkal lépett már fel, ilyen volt például Uri Caine, Steve Colman, Archie Shepp, Chico Freeman, Gerard Presencer, Herbie Mann, Tony Lakatos, Roby Lakatos. Aktívan foglalkozik klasszikus zenével is, Eötvös Péter zeneszerző címbalomra írt műveinek az előadója.

2000-ben Artisjus-díjat kapott. Játszott több európai zenekarral, köztük például a Budapesti Fesztivál Zenekarral, a Conceertante di Chicago kamarazenakarral, a varsói, a hamburgi és a torinói filharmonikusokkal. Fellépett a Covent Gardenben, a Royal Albert Hall-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a Barbican Centerben, a 2008-as Yehudi Menuhin fesztiválon. 2002-től a Talentum Tánc- és zeneművészeti Szakközépiskola tanára. A róla készült dokumentumfilm címe: The Soundscape of Miklos Lukacs.

(A fotókról: Parti Nagy Lajosról és Lukács Miklósról a képeket Dobó László készítette. Banga Ferencről a kékinges műtermi kép Zalka István Dánielé.)