hirdetés

Aliz túl a Maszat-hegyen

2010. április 28.
Az angol nonszensz irodalomban mindig van valami brutalitás, ennek megfelelően, az Alice-mesékben sem "kedvesek" a szereplők, kifejezetten undokok olykor a kislánnyal. - Varró Zsuzsa és Varró Dániel az Alice (Aliz) könyvek fordításáról mesélt a Könyvfesztiválon.
hirdetés

Az Alice Csodaországban a világirodalom legtöbbször feldolgozott, és legtöbb adaptációt megért műveinek egyike. Alice köré legutóbb a sajátosan bizarr látásmódjáról ismert Tim Burton álmodott egy 3D-s mesevilágot. Ezen túl Alice története némafilm, színdarab, musical, balett, pantomim, opera, tévésorozat, számítógépes játék, fantasy, manga stb. formátumban is megjelent, nem is beszélve az rodalmi átdolgozásrokól, fordításokról, és újrakiadásokról.
 
Lewis Carroll, az oxfordi matematikus, két Alice- regényét, az Alice Csodaországbant (1865), és az Alice Tükörországbant (1872) negyven nyelvre fordították le. Az első magyar fordítás, inkább átköltés, Kosztolányi Dezső  műve,  1936-ban látott napvilágot. Ebben Kosztolányi kifejezetten magyar milliőbe helyezte a főhőst, át is keresztelte Évikére. Az Évike Tündérországban megjelenését követően több magyar fordítás is született,  a verses betéteket többen lefordították külön is, a regény "lefordíthatatlan", híres halandzsaverse például Weöres Sándor és Tótfalusi István változatában is ismert.  
A Sziget Könyvkiadó  nemrég úgy döntött, hogy rendet tesz a filológiai káoszban, és megvásárolta az eredeti mű kiadási jogait, a Lewis Carroll műben szereplő, eredeti Sir John Tenniel rajzokkal együtt. Egyúttal felkérték a Varró-testvéreket, Zsuzsát és Dánielt, hogy a két Alice-meseregényt ültessék át magyarra. Így született meg az Aliz  kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán című illusztrált kötet, ami mindkét meseregényt tartalmazza. A könyvfesztiváli beszélgetésen a moderátor, Sziebig Tímea arról faggata a fordítókat, hogy miként tudtak együtt, "egy családban" dolgozni. A beszélgetésből kiderült, hogy a legnagyobb békében, egyetértésben s remek munkamegosztással. Varró Zsuzsa a prózai részeket, a csengő-bongó verseiről ismert Varró Dani pedig a verses betéteket ültette át magyarra, aki nem győzte hangsúlyozni, hogy a munka oroszlánrészét Zsuzsa végezte, s hogy nem ez az első közös projektjük, a Maszat-hegyes verses meseregényét Zsuzsa illusztrálta. Elmondták még, hogy Sir John Tenniel grafikái Lewis Carroll elképzeléseit tükrözik pontosan, ami Zsuzsának sokat segített a szöveg értelmezésében. A fordítás folyamatát azért is különösen élvezetesnek tartották, mert nemcsak vicces, hanem egyúttal okos könyvről van szó, ami munka közben megmutatta rejtett mélységeit is.  Varró Dániel elmondta, hogy nagyon szereti a Carroll-féle nonszensz irodalmat, a  szerző racionálisan logikus humorát, aki harminc évig tanított egyébként matematikát Oxfordban, és két könyvet is írt a logikai játékokról. Az angol nonszensz irodalomban mindig van valami brutalitás, ennek megfelelően, az Alice-mesékben sem "kedvesek" a szereplők, kifejezetten undokok olykor a kislánnyal, mondták a fordítók, akik megpróbáltak ezen finomítani a magyar változatban, hogy kicsit se kelljen félniük a gyerekolvasóknak, még annyira se, amennyire Zsuzsi és Dani félt tőlük annak idején. A Kosztolányi fordításával is külön békét kötöttek, inkább  az eredeti szöveggel viaskodtak, hogy a regényben megbúvó  belső poénokat úgy tudják visszaadni, ahogy azok magyar nyelven a leghatásosabbak.
 
A családi együttműködés, a felhőtlen műfordító-terstvéri munka eredményeképp így született meg a humoros illusztrációkkal díszített, szép köntősű, barátságos szöveg, ami új olvasmányélményt kínál gyerekeknek és szülőknek egyaránt.

Hercsel Adél

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.