hirdetés

Arany János – Szerep, maszk és álarc

2017. május 12.

A klasszikus emlékkiállítás stílusa egy modern értelmezéssel áll párbeszédben. Az Önarckép álarcokban témaválasztása és értelmezése nem akar eltávolodni az ismert Arany-képtől, de megpróbálja elmozdítani azt. – A PIM Arany-kiállításának sajtóbejárásán vettünk részt.

hirdetés

Az Önarckép álarcokban című játékos és formabontó kiállítás témaválasztása és értelmezése nem akar eltávolodni az ismert Arany-képtől, de megpróbálja elmozdítani azt. Kalla Zsuzsa, a kiállítás főrendezője saját munkájukat bátor, vakmerő vállalkozásnak ítéli. Figurákat választottak ki, s a kiállítás narratíváit ezen szereplők alakítják. Az alakok valójában Arany álarcai. Nagy hősök állnak az egyik oldalon: Toldi Miklós és Szondi György, esendő figurák a másikon: Bolond Istók és Vojtina Mátyás. Ők a vezetők a kiállítás terében.

Fotó: Valuska Gábor

Az álarc, a maszk motívuma végigkíséri Arany életét és műveit. Egyszerre látjuk a bennünk élő Arany Jánost, és egyszerre az elmozdítottat. Ezt az elmozdulást jelzi a kiállítás két színe, a zöld és a piros.

A klasszikus emlékkiállításokat idéző falszakasz megdöntve, oldalt látható. A talapzat voltaképpen a falra került, s a képek ezen vannak – akár fejjel lefelé is – elhelyezve. A kiállítás szervezői ezzel jelzik, hogy az emlékkiállítás metaszintjén vagyunk, reflektálnak arra, hogy az elmúlt 200 évben mennyi kultusz és járulékos tudás telepedett az Arany-képre. A tér közepét Arany János akadémiai karosszéke és Barabás Miklós személyes hangú ceruzarajza uralja.

A kiállítás másik része egy pódiumon látható, fel kell lépnünk ahhoz, hogy az emlékkiállítástól elemelkedjünk, és egy másfajta, szöveg alapú Arany-értelmezéshez juthassunk.

A kéziratokat a kis terekben, a személyes aurával bíró zónákban állították ki. A walesi bárdok kéziratát, a Kapcsos könyvet, az Ágnes asszony kéziratát ebben a személyes térben tekintheti meg a látogató.

Prőhle Gergely, a PIM-főigazgatója megnyitóbeszédében utalt az egész magyar köznyűjteményi szférát érintő vállalkozásra, amelyben a PIM együttműködött a Magyar Tudományos Akadémiával, az MNG-vel, számos vidéki gyűjteménnyel. 

A tárlat a kételyeivel vívódó, esendő, emberi dilemmáival a mindannyiunkhoz közel álló Arany Jánost mutatja be.

Tehát a klasszikus emlékkiállítás stílusa egy modern értelmezéssel áll párbeszédben. Az egyik falszakaszon, a döntött térben Arany János életútját lehet végigkísérni. A másik teret karakterpárok osztják ketté, Toldi vagy a Bolond Istók figurája. A tárlat arra a paradoxonra épül, hogy a fennkölt és a kisszerű, a rendkívüli és a hétköznapi egymásba fonódva jelennek meg a művekben. A monumentális elbeszélő költeményeket alkalmi versek, ironikus rögtönzések, irodalmias tréfák ellenpontozzák.

A kiállítás kurátorai figyelembe vették, hogyan jelennek meg a kor képzőművészeti gondolkodásában az olyan emblematikus témák, mint például Ágnes asszony tragédiája. Kalla Zuzsa hangsúlyozta, hogy a képzőművészeti alkotások között olyan művek is szerepelnek, amelyek még soha nem voltak kiállítva. 

Nem közismert, de Arany zeneszerző is volt. Autodidakta módon megtanult kottát olvasni, írni, dalokat hangszerelt meg. Egy leválasztott térben, egy zeneboxban újrahangszerelt, kortárs előadók által előadott Arany-dalok hallgathatók meg. 

A kiállítás interaktív megoldásai között szerepel egy 3D technikával készült kultúrtörténeti, életrajzi játék. A játékkal Arany életét, a kor európai irodalmi történéseit és általános kultúrtörténeti mozzanatait ismerheti meg a látogató.

A kiállítás egészére jellemző, hogy tárgyi hagyaték és modern reprodukció váltja egymást, a teret filmek, animációk, interaktív játékok telítik.

 A kiállítás 2017. május 15-től tekinthető meg.



Mészáros Gábor

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.