hirdetés

Archimboldi regényeinek nyomában

2017. április 11.

Roberto Bolaño 2666 című könyvének egyik legizgalmasabb karaktere Archimboldi, az író munkásságáról ugyanis semmiféle kézzelfogható nem derül ki a majd' kilencszáz oldal során. Az idei első Kritikustusa négy résztvevője - Zelei Dávid, Urbán Bálint, Bartók Imre, Sipos Balázs - azonban papírra vetette, hogy vajon  mit  is takarhatnak azok a bizonyos könyvcímek.

hirdetés

Urbán Bálint (Archimboldi: Bőrálarc)

A regény központjában a híres francia filozófus és egy neurotikus japán egyetemista kapcsolata áll. A fiatal japán bölcsészhallgató ösztöndíjas diákként kerül be a nagyhatású gondolkodó legendás szemináriumára, de az órákon végig néma marad. Foucault már a félév elején felfigyel a titokzatos hallgatásba burkolózó, zavart tekintetű ázsiai diákra, aki szótlansága ellenére a szemeszter végén egy brilliáns, több mint száz oldalas dolgozattal lepi meg az irodalom és a perverzió felszabadító ökonómiájáról. A formális akadémiai kapcsolat ezek után egy a testiségtől sem mentes bizarr intellektuális barátsággá mélyül, melynek keretében Foucault megismerteti a fiút a párizsi S/M klubok tekervényes világával. Egy alkalommal a híres Rectum nevű orgiasztikus szórakozóhely izzadságszagú sötétkamrájában szadisztikus szexuális játékba keverednek egy sovány, bőrálarcos férfivel, aki, miután kikötözi őket és beindít egy VHS-kamerát, elkezd beszélni. Az éjszakában megnyílnak a múlt tárnái, és a szereplők egyre mélyebbre zuhannak a titokzatos férfi életének történetében, melynek csapóajtói mögött a XX. század történelmének legelborzasztóbb pillanatai tárulnak fel. A bőrálarc az abszolút idegenséget, az arc hiányát rejti. A birkenaui haláltáborok ordításait, egy el-Alameinből Európába csempészett vérszomjas elefántot és a kannibalizmus feltartóztathatatlan rettenetét.

Bartók Imre (Archimboldi: Szent Tamás)

Aquinói Szt. Tamás a korabeli feljegyzések szerint élete végén körülbelül három mázsát nyomott, ezért feltételezett halálakor egy külön erre a célra épített daruval kellett kiemelni szobájából. A regény hipotézise szerint a gargantuai testsúly is hozzájárulhatott a katasztrofális tévedéshez, melynek következményeképpen Tamást élve temették el – az orvost az irdatlan hájréteg akadályozta meg a pulzus kitapintásában.
A temetést követően a regény közel nyolcszáz oldalra rúgó cselekménye a koporsóban játszódik, ahol is Szt. Tamás még egyszer eltűnődik az életén. Eltöpreng az antik vita activa és a vita contemplativa különbségein, és a gyerekkorán, melyet a Monte Cassino körüli erdőségekben folytatott gombászással töltött. Egyes filológusok, úgy mint Pelletier, a regényben irtózatos terjedelemben taglalt gombafajták alapján úgy vélekednek, hogy Archimboldi itt valójában a saját ifjúkori élményeit örökítette meg (a leírt típusok ugyanis északiak, és jóval kevésbé jellemzőek az Appennini-félszigetre). Mások – mint például Morini – a regényt a bűntudat és a megváltás egyfajta allegóriájának tekintik: az élvetemetés kellemetlen állapot, ám Tamás mégis ekkor jut el először oda, ahová mindig is igyekezett: a titokzatos hatodik útig, vagyis a hatodik istenérvig, amelynek még akkor is képes örvendeni, ha annak tartalmát már csak a testéből serényen lakmározó gyűrűsférgekkel oszthatja meg.

Sipos Balázs (Archimboldi:Bifurcaria Bifurcata)

A Bifurcaria Bifurcata című regény mintegy négymillió évet ölel fel. Cselekménye már-már banálisan egyszerű: az Északi-tenger egy ma is létező algaerdeje őscsírájának a sztratoszférából a tengerbe való, fokozatosan lassuló leereszkedesét, az iszapos talajba-fúródását és oda befészkelődését; magja szétszóratását; szétszórt magja kicsírázását; csírája lassúdad kibomlását, majd, a regény fináléjában – melyet bizonyos nyugatnémet kritikusok Broch Vergilius halála záró-, a szerelem halál feletti győzelmét ünneplő monológjához; bizonyos keletnémet kritikusok a néma Karin Brecht Kurázsi mamájának végén olvasható dobolásához; strukturalista kritikusok az Ulysses Molly-epizódjában elbeszélt gibraltári passzázshoz hasonlítva ünnepeltek (Blanchot neve is fel-felmerült), mint a nonfiguratív próza posztmodern csúcspontját (ebből is látszik, hogy a keletnémetek még azt sem értették, mi fán terem a nonfiguratív próza), hogy aztán a lényegesen későbbi amerikai újbalos recepció Spielberg- és Malick-féle hollywoodi giccsként utasítsa el és vesse meg ugyane jelenetet (változtak az idők) –, tehát a regény fináléjában, a szöveg talán legérzékenyebb, legelnyújtottabb és, valljuk be, legnehezebben olvasható szakaszában két algaszál meghitt egymásba-kapaszkodását, egyesek szerint -fonódását, mások szerint -hurkolódását beszéli el. A legújabb stanfordi vizsgálatok a kék, kékség, kéklés és hasonló, a kék szín alapján képzett szavaknak vagy azt metaforizáló kifejezéseknek 1343 különböző példányát számolták össze a regényben – összehasonlításképp: Nádas Péter mindössze 32 különböző kifejezést vagy metaforát használt a Párhuzamos történetekben a férfi nemi szerv körülírására.

Zelei Dávid (Archimboldi: A fej)

Mikor a Sotheby’s elmúlt öt évének legnagyobb felfutását produkáló, svéd és brit piacon rendkívül felkapott galíciai zsidó festő, Yakov Klingsmann egy héttel első New York-i kiállítása előtt eltűnik, az esemény kétségbeesett kurátora, Yen Chang egyszerre kell elhallgassa a tényt múzeuma és a közvélemény előtt, és a szerző nyomába eredni. Az egyetlen nyom, ami eredménnyel kecsegtet, egy valószínűleg fejet ábrázoló, expresszionista szénrajz. Chang kínai maffiózókon, orosz gengsztereken és litván műkincshamisítókon keresztül ered Klingsmann nyomába, de úgy tűnik, eredménytelenül. Mikor azonban megvallaná kudarcát, váratlanul, nagy sajtóhírveréssel érkezik a hír: Klingsmann nem csupán részt vesz majd a kiállításon, de egy olyan, eddig ismeretlen képpel is jelentkezik, mely szakértői becslések szerint évtizedes rekordokat dönthet a piacon. A titokzatos előkészületek után, melyből Changot teljesen kirekesztik, gyűjtők és a művészvilág prominensei várják lélegzetvisszafojtva az új Klingsmannt. A kiállítás nagy leleplezése ugyanakkor mindenkinek meglepetést okoz: a kép közepéből Klingsmann feje áll ki, arcával Munch Sikolyát formálva.

hirdetés
A Litera kommentelési rendje 2016. szeptember 19-től megváltozik, ezentúl Facebook-oldalunkon várjuk a hozzászólásokat.